A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. augusztus
— 8 — azáltal, hogy Püspök úr Őméltósága őket szélesebb körű, hosszú és eredményes munkásságuk megjutalmazásául igazgatói cimmel ajándékozta meg. Mindkettőjüknek személyesen adtam át az erről kiállított diszes okiratot üdvözlő szavak kíséretében. Azt hiszem, közgyűlésünk is csatlakozik az elismeréshez és üdvözléshez abban a reményben, hogy a kitüntetés csak fokozni fogja eddigi buzgalmukat, hogy tovább is serényen munkálkodjanak nemcsak az iskolában, nemcsak a gyülekezetben, hanem társadalmi téren is. A tanítótestület az elmúlt tanév elején egy új rendes taggal szaporodott. A szattai leányegyház ugyanis a november 27-én megtartott választás alkalmával addig volt kedvelt, buzgó, helyettes tanítónőjét, Vendel Margit okleveles tanítónőt rendes tanítóvá választotta meg. A választás szabályszerűen folyván le, azt ideiglenesen megerősítettem. Kérem véglegesen is megerősíteni és a megválasztott tanítónőtől az egyházi esküt kivenni Részemről mindnyájunk nevében kivánom, hogy az isteni kegyelem tegye áldásossá, eredményessé működését. Az ispánki tanítói állás betöltése azonban, ahonnan egyházmegyénk egyik volt kiváló tanítója és a tanító-egyesület elnöke, Császár Ede Pápára távozott, már nem járt sikerrel. Ugyanis a pályázók közül megválasztott Pető Sándor debreceni okleveles tanító megválasztása után lemondott. így az idő előrehaladván, új pályázat helyett beleegyezésemmel a gyülekezet ideiglenesen egyik volt nő pályázót, Gaál Mária okleveles tanítónőt alkalmazta. Ugyancsak ideiglenes tanerő működött engedéllyel a szalafői iskolában most már második évben: Orbán Rozália okleveles tanítónő személyében. Az egyház elöljáróságát azonban figyelmeztettem, hogy az új tanévre igyekezzék az állást rendes tanítóval betölteni. A tanítói karra vonatkozó személyi ügyekkel kapcsolatban végül fájdalmas érzéssel jelentem azt a megdöbbentő eseményt, hogy a molnaszecsődi leányegyháznak szelid, jólelkű és buzgó igyekezetü tanítója, Nádasdy Gábor hosszas gyengélkedés, majd rövid, súlyos szenvedés után június 20-án 46 éves korában elhalálozott, fiatal özvegyet és két kis árvát hagyva hátra maga után. Fejezzük ki korai elhunyta felett jegyzőkönyvileg őszinte részvétünket és értesítsük erről a gyászoló özvegyet is. Mindezeknek elmondása után áttérve most már egyházmegyénk gyülekezeteinek szellemi és anyagi helyzetére, hogy ezekről lehetőleg minden tekintetben pontos és biztos adatokat, tiszta, világos képet alkothassak, az egyházlátogatást egyházi törvényünk rendelkezésének is megfelelően összes anya- és leánygyülekezeteinkben május és június folyamán elvégeztem. A szokott esperesi kisérő, nagytiszteletü Jegyző úr azonban ebben az időszakban más irányban halaszthatatlan teendőkkel lévén elfoglalva, kisérő társakul körönként felkértem nagytiszteletü Vörös Lajos, Fejes Gábor és Jezerniczky Jenő egyházi tanácsbiró urakat, akik erre készséggel vállalkoztak is. Fogadják fáradozásukért ez úton is őszinte köszönetemet. De hálás elismeréssel említem fel, hogy a Rábamelléki körben és Szombathelyen az egyházmegyei új gondnok