A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1924. június, 1925. július

— 20 — Községeink száma 595. A megszállás folytán vesztettünk 343 községben 2730 lelket. Egyházunkból kitért 4 lélek, hozzánk tért 27 lélek. Vegyes házasságoknál a gyermekek vallására vonatkozólag egyházunk előnyére 17, hátrányára 3 szerződés köttetett. Egyházi adózásunk — habár az adó évről-évre nagy összegekkel emelkedik, mégis tűrhetőnek mondható. A kivetés gabonában volt 968 hl., ebből befolyt 928 hl., tehát a kivetésnek csak 6°/o-a nem folyt be. Készpénz-kivetés volt: 177,423.672 korona, ebből befolyt 173,188.055 korona és így a kivetésnek csak két és fél százaléka nem folyt be. Önkéntes adakozásokból befolyt 20,928.810 korona. Adakozások a következő helyeken történtek: Barabásszegen 807,210, Kustánszegen 374.385, Egyházasrádócon 2,031.413, Egyházasszecsödön 961.327, Molnaszecsődön 15.065, Kerkanémetfaluban 21.411, Kercán 417.873, Körmenden dr. Tornyos György 500.000, egyesektől és persely 2,984.469, összesen 3,484.469, Öriszentpéteren 221.702, Senyeházán Zsoldos Sándor alapítványa 10 millió, egyesektől és persely 1,103.024, összesen 11,103.024, Szentgyörgyvölgyön 120.000 korona. Habár az adózásnál és adakozásnál panaszra okunk ez idő szerint nem lehet, de még sem mulaszthatom el, hogy aggodalmamnak ne adjak kifejezést, midőn látom, hogy mig a lelkészek készpénzfizetésüket még mindig minden valorizáció nélkül papír koronában kapják a gyülekezetektől, addig az iskolai terhek — a tanítói nyugdíj és a tanítói fizetéseknek az egyházak terhére való áttolása folytán óriási léptekkel emelkednek. A tanítói fizetések megállapításánál a legnagyobb igazságtalanságokat tapasztaljuk. A sok közül csak egy esetet hozok fel. Egyik egyházban a tanítói fizetés megállapításánál az 1893. évi díjlevelet vették alapul, holott abban az egyházban 1893-ban csak egy iskola volt, ma van három és így a teherhordók száma az egy iskola helyett három iskola között oszlik meg. Nem használt semmi érvelés, a kultuszminisztériumban kimondották, hogy a díjlevéltöl eltérni nem lehet. Ámde jött a második iskola tanítói fizetésnek megállapítása. A második iskola felállítása alkalmával a minisztérium állapította meg, hogy ezen fizetéshez az egyház csak száz koronával köteles hozzájárulni, ami ma 1,700.000 koronát jelentene. Itt azonban már kimondották, hogy a dijlevélre nem adnak semmit, tessék 9 millió koronát fizetni. Ha minden oldalról nem volna népünk megterhelve a különféle adókkal, talán meg tudnák fizetni, de a mai viszonyok között félnünk lehet attól, hogy végrehajtókkal kell dolgoznunk, akkor pedig nemcsak az iskola, de az egyházi élet is felborul. Meggyülölik a lelkészeket, gondnokot, elöljárót kötéllel sem lehet fogni. E bajon csak