A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921. június

- 9 Nt, s Ns. Egyházmegyei Közgyűlés! Amily nagy hiba volna szemet hunynunk a veszélyek előtt, épp oly nagy hiba volna reménytvesztvo, kétségbeesve tétlenül állani velük szemben, épp oly nagy hiba volna fel nem használni a rendelkezésünkre álló erőt és időt arra, hogy gyűjtsük, fejlesszük és egyesítsük az erőt, mely ebben a küzdelemben a magyar nemzettel, a magyar felvilágosodással ós az emberi haladással változatlanul egybeforrt protestantizmus ügyének diadalára szükséges. Nagy hibák és fogyatkozások mellett is van a mi népünkben erkölcsi erő, van egyházunkhoz való ragaszkodás. Ezt az erőt parlagon hagynunk nem szabad, művelnünk, fejlesztenünk kell, hogy a protestáns önérzet ne csupán a felekezeties türelmetlenségben nyilatkozzék meg, hanem produktiv tevékenységben hozza meg áldásos gyümölcsét egyházunk és mindnyájunk lelki békéje javára! Ha mi Istenben vetett igaz hittel, törhetetlen hűséggel, ingadozást nem ismerő kötelességtudással teljesítjük hazánk, egyházunk iránti kötelességünket, akkor ha nem is aggodalom nélkül, de nem is reménytelenül nézhetünk a jövő elébe, akkor meg fogjuk látni, hogy milyen hatalmas élő, ható erővé válik a vallásos érzület, akkor bizhatunk hazánk, egyházunk felvirulásában, bizhatunk egyházunk erejében, bizhatunk abban, hogy mint a múltban erős és önfeláldozó küzdelmek között sikerült fenntartani egyházunkat, úgy ül/ / OO dacolni tudunk a jelenkor nehézségeivel, bajaival ós veszélyeivel is! Ettől a meggyőződéstől áthatottan üdvözlöm a mélyentisztelt közgyűlést és kérem tanácskozásaira Istennek jóravezérlő szentlelkét. Senyeháza, 1921 június 20. »Szűcs László esperes. Közgyűlés a jelentést általánosságban tudomásul veszi. Fontosabb pontjait a tárgysorozat rendjón tárgyalja.