A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. június

valamivel többet, mint negyedrészét kaptuk meg, úgy hogy fejenként alig jut több, mint 126 korona. Ekkora összeg pedig nem valami észrevehető segítség, éppen azért az van tervbe véve, hogy a kiutalt segély a nagyobb családu és taníttató lelkészek között lesz kiosztva, hogy beteljesedjék az Írás parancsolatja: Egymás terhét hordozzátok! Püspök úr felhivására a következő gyülekezeteink szavaztak meg drágasági pótlékot: Barabásszegen 150 koronát, melyet a lelkész nem fogadott el, — a tanítónak szintén 150 koronát, Egyházasrádóczon a lelkésznek 400 K-át, a tanítónak 240 K-át, Pusztarádóczon a tanítónak 240 K-át, Egyházasszecsődön a lelkésznek 300 K-át, Felsőőrött a lelkésznek 400 K-át, a tanítóknak 560 K-át, Nagyrákoson a lelkésznek 200 K-át, Senyeházán a lelkésznek 500 K-át, Kerkáskápolnán a tanítónak 200 K-át. Tisztelettel indítványozom, hogy püspök úr őméltóságának a lelkészi kar anyagi helyzetének javítása érdekében kifejtett jóindulatu fáradozásáért, úgyszintén az itt említett gyülekezeteknek a drágasági pótlék megszavazásáért közgyűlésünk jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét, melyről az érdekeltek kivonatilag értesíttessenek. A rendkívüli viszonyok indítottak engem is arra, hogy püspök úr előzetes hozzájárulásával ez évben nem tartottam meg a szokásos kanonika vizitáeiót. Erről a gyülekezeteket oly felhívással értesítettem, hogy ha valamelyik gyülekezet szükségesnek látná a vizitáció megtartását, oda ki fogok menni. A gyülekezetek közül egy sem kívánta a kimenetelt. A szokásos kérdőpontokat tartalmazó vizitácionális jegyzőkönyveket minden anya- s leányegyházba kitöltés végett kiküldöttem és azok hozzám vissza is küldettek. Ezen jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy gyülekezeteinkben — a kerkanémetfalui gyülekezet kivételével mindenütt jó rend és békesség uralkodik. Az egyházhoz való ragaszkodás az egyházi közcélokra való önkéntes ado-