A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1906. július
— 5 — 8. Sajnálattal értesül közgyűlés arról, hogy a soproni missiőnak égetően fontos ügye még mindig nem juthatott a megvalósulás állapotába s jóakaratú támogatásnál egyebet ez ügyben egyházi felsőbb hatóságainktól sem nyerhettünk. Egyházmegyénk azonban, mivel a soproni missiónak oly fontos ügyét elhomályosulni nem engedheti, sőt azt állandóan felszínen tartani kívánván, a következő határozatokat hozza: Közgyűlés mindenekelőtt leghatározottabban tiltakozik a pápai egyházmegye azon törekvése ellen, mely az 1906. évi kerületi névtárban is szinte nevetséges módon nyilatkozik, hogy a soproni missiői egyházat az örségi egyházmegye testéből mintegy kiszakítani, s hozzá csatolni kívánná, mert van elegendő akarata és erkölcsi ereje is hozzá, hogy ennek ügyét maga elintézze. Mivel pedig ez ügyben a kezdeményezés joga egyházmegyénket illeti, felkéri azért Fülöp József és Éhen Gyula ehm. tanácsbirő urakat, hogy kimenve, személyes érintkezés utján igyekezzenek megállapodásra jutni az ottani hívekkel a szervezkedés kérdésében, s mihelyt az ügy odáig fejlődött, haladéktalanul fogjanak hozzá a szervezkedés munkájához. Egyúttal pedig közgyűlés ismételten felir a fötiszteletü kerületi közgyűléshez, hogy a főt. konvent utján hasson oda, hogy Sopronban önálló missiói egyház állittassék, mert ennek a missiónak immár halaszthatatlan érdekei csakis egy önálló missiói lelkészség keretében nyerhetnek teljes kielégíttetést. Közegyházunk méltósága és becsülete is ezt követeli parancsolón. Addig is pedig, mig ez az óhajtva várt idő bekövetkeznék, hasson oda a főt. egyházkerületi közgyűlés, hogy a főt. konvent a soproni missiói egyházat évi állandó missiői segélyben részesítse, nehogy egyházmegyénknek a szervezkedés ügyében megindított s ezután folytatandó munkája anyagi erők hiányában hajótörést szenvedjen. 9. Olvastatott az öriszentpéteri egyház elöljáróságának 1906 május 6-án hozott azon határozata, hogy tanítójának fizetését, de csakis Tóth Ferencz jelenlegi tanítójának személyéhez kötötten, évi 100, azaz egyszáz koronával felemeli.
