A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1905. július
— 21 — lelkészeink, tanítóink nélkülöznek mint azelőtt, a kongrua egy üditö csepp a szomjazó ajkakra, mely a megnyugvás és elégültség jótékony érzületét — teljes mértékben — nem nyújtja. Amely segélyt az államtól kértünk és kérünk — a törvényre való hivatkozással —, ez ideig nem kaptuk meg, csak gyenge igéret az, melyre reménységünket építhetjük; s a mostani zavaros politikai helyzet is, mely az állami élet békés munkálkodását akadályozza, anyagi jobblétünk óhajtva várt kifejlődését is hátrányosan befolyásolja. Ily körülmények között várnunk kell tovább, tovább, hogy teljesítsük az Üdvözítő ígérettel kapcsolatos szavát: ,,Kérjetek és megadatik, zörgessetek és megnyittatik nektek". Egyetemes ref. egyházunk fontosabb eseménye a zsinat, amely most van folyamatban; eddigi működéséből Ítélve -—- ugy látszik — nagy és nevezetes munkát fog végezni. Működését most még teljes egészében át nem tekinthetjük, de az eddig megküldött s ezután küldendő jkönyvekböl mindenki megláthatja a munkát, melyet eddig végzett, az irányt, melyet kitűzött, a czélt, amely felé halad, — most még, minthogy bevégzett ténynyel nem állunk szemben, czéltalannak és feleslegesnek tartanám, hogy a zsinat eddigi részletes működésének egyes mozzanataira bővebben kiterjeszkedjem. Az kétségtelen, hogy nagy gondot és fáradságot igénylő feladat vár a zsinatra, mert valóban sokfélék és nagymérvűek a mi közegyházunk szükségletei. Kérnünk kell segélyt híveink egyházi terheinek könnyítésére, hogy mindenütt, ahol az egyházi adó az állami adónak túlmagas százalékát képezi, az adótehernek egy része állami segélyből fedeztessék. A lelkészek fizetésének minimuma 2400 kor.-ban állapíttassák meg s 200 koronányi ötödéves korpőtlék biztosittassék számukra. Kérnünk kell az egyházmegyék közigazgatási czéljaira megfelelő évi fedezetet. Joggal kívánhatjuk, hogy egyházközségeink tanítóinak évi fizetése az állami tanítók fizetésével egyenlővé tétessék, hogy nyugdijalapjaink megfelelő állami segélyben részesittessenek. Mindez az 1848 : XX. t.-czikk alapján jogosan megilleti egyházunkat s hogy ezen jogos igényeink eddig nem teljesültek, néze-