A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1905. július

- 18 3. Tárgyalás alá vétetett a kerkanémetfalui anyaegyház és alsószenterzsébeti társegyház között a templomépitési terhek kivetése tárgyában felmerült viszályos ügy. Az 1905. évi május hó 11-én Kerkanémetfaluban fölvett és ez ügyre vonatkozó visitationális jegyzőkönyv és a többi becsatolt iratok alapján — Szűcs László tanácsbiró előadása mellett — az egyházmegyei közigazgatási bíróság zárt ülésben meghozta, nyilt ülésben kihirdette a következő ítéletet: Az építendő kerkanémetfalui templom építési költségeit és terheit a kerkanémetfalui anyaegyházhoz tartozó társ- és fiók-egyházak tagjai — és igy az alsószenterzsébeti egyháztagok is — az anyaegyház tagjaival egyenlő arányban tartoznak viselni. Indokok: A templom az Isten dicsőségére és tiszteletére épült helyiség. Ily magasztos és szent czélra szolgáló épületnél a gyülekezet minden tagjára nézve egyenlő lévén a használati jog, az építési költség kivetésénél, a teherhordozásnál nincs helye a kivételnek, a nyerészkedési vágy által mozgatott amaz önzésnek, mely kevesebb összegért akar magának egyenlő jogot szerezni, mint az a társa, aki vele teherhordozási képességben egyenlő. Nem volt elfogadható az alsószenterzsébetiek azon érvelése, hogy őket szerződés jogosítja föl a tehernek kétharmad részben való hordozására, mert az a szerződésnek állított irat, melyre hivatkoznak, de amelyeit hiteles alakban bemutatni nem tudnak, csakis a lelkészi és tanítói fizetésre és az évenként előfordulható építkezésekre vonatkozik, de abban egy szóval sem emlittetik föl az, hogy egy-egy gyülekezet életében csak ritkán előforduló templomépitkezésre is irányadó volna. Ezen Ítélet meghozatalánál figyelembe kellett venni azt is, hogy az alsőszenterzsébeti egyháztagok a kerkanémetfalui egyháznak ugy népesség, mint vagyoni tekintetben 38 százalékát képezik, mégis az a járulék, melyet az alsószenterzsébetiek az egyház és iskola fönntartására, lelkész és tanitó fizetésére évenként adnak —