A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. március, 1903. július

- 37 — felelő vallástanitásban nem részesülnek, s igy a kis fiókegyház állapota, jövője nem hogy megnyugtató volna, sőt ellenkezőleg a legnagyobb szomorúsággal tölti el a figyelmes szemlélőt. — Az egyházmegyei közgyűlés sajnálattal értesül a zala-egerszegi fiókegyház kedvezőtlen állapotáról s mivel az említett sajnálatos állapotok főokát abban látja, hogy az anyaegyház, Barabásszeg aránylag távol esik Zala-Egerszegtől s igy az illetékes lelkész kellő felügyeletet, gondozást nem gyakorolhat, a vallásoktatást is fennakadás nélkül nem teljesítheti: azért a közgyűlés ujolag annak a korábbi felfogásának ad kifejezést hogy a gyökeres orvoslás csak abban az esetben lehetséges, ha Zala-Egerszeg Barabásszegtől elválasztatván, a nagykanizsai missiói egyházhoz kapcsoltatik, mely esetben Nagy-Kanizsa egyházmegyénkhez lenne csatolandó. — Igaz viszont, hogy a zala-egerszegi fiókegyház tagjai f. évi április hó 19-én tartott gyülésükben az ős egyház mellett való megmaradást határozták el, de a tarthatatlan állapot, mely a kis fiókegyházra nézve a legnagyobb veszélylyel jár, egyházunk tekintélyét pedig nem emeli, sürgetőleg követeli, hogy eltekintve a mindenesetre dicséretes ragaszkodástól is, az egyház jövője érdekében az orvoslás haladéktalanul megtörténjék. — Azért is a közgyűlés határozatilag kimondja, hogy ZalaEgerszegnek Nagy-Kanizsához való csatolását s ennek egyházmegyénkbe kebelezését kéri a főt. egyházkerülettől. — Az elnökséget pedig felkéri, hogy nevezett fiókegyházban megjelenvén, a hiveket a tervezett értelemben szervezkedésre birni s az ügyet sikerre juttatni szíveskedjék. 6. Esperes ur beterjeszti a hidas-hollósi tanitóválasztásról felvett jegyzőkönyvet, mely szerint Pecséth János pettendi ideigl. ev. ref. kántor-tanitó a hidas-hollósi tanítói állásra meghívás utján megválasztatott. — Az egyházmegyei közgyűlés Pecséth János hidashollósi tanítót ezen állásában megerősíti. —