A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1899. július

— 14 — ményre törekesznek s a tanulók magatartása a velők való beszélgetésben, a félénk szegletesség: bizonyos mutatója a növendékekkel való egyénenkénti, individuális neveléstanitási eljárás hiányának. Iskoláink vezetésének elsekélyedése onnan van, mert az iskolaügy iránt a kellő érdekeltség felköltve nincs, sem fönt, sem alant. »A kereső / megtalálja, amit keres« — mondja az irás. Es ha iskolai hatóságaink a nevelésre gondot nem forditva, pusztán taneredményt keresnek, — természetes, hogy mást nem is találhatnak. Az iskolai rendtartás szempontjából felrovandó hiányok : hogy sok helyen a lelkészek a mulasztási naplónak havonkénti ellenjegyzését nem teljesitik, — hogy a mulasztás engedélyezésével tanitó, lelkész, iskolaszék felületesen bánnak el, — hogy a bírságolandó mulasztások kimutatása rendesen nincs beküldve az esperesi hivatalhoz s igy a birság behajtásának ellenőrzése lehetetlen. A rendes iskoláztatás czéljából e tekintetben lelkiismeretes pontosság szükséges az illető tényezők részéről. Nem hagyhatom még felemlités nélkül a vallásoktatásnál észlelt azon nagy hiányt, hogy némely tanitó az iskolai rendtartásban felvett tantárgynak csak felerészét tanitja, éneklésre, imára kevés gondot fordit, — pedig felekezeti szempontból szükségesnek tartom, hogy e téren a tanterv szigorúan betartassák, s arra még az ismétlő osztályokban is gond fordittassék. — Az iskolák vezetésének helyes és alapos elbírálása, a nevelés nívójának egyik leghatalmasabb tényezője lévén, szükségesnek tartom, hogy a különben is sok visszaélésre alkalmat adott, s a tanitó munkájának csakis a tanítási részét jellemző — s a b.-somogyi emegye indítványára eltörölt osztályozás helyett — a körfelügyelő lelkészek és az egyházlátogató által készitett részletes jelentések vétessenek alapul az iskolák elbírálásánál. Ezeket kívántam e jelen első tanügyi bizottsági gyii-