A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. augusztus
- 15 40. Egyházmegyei közgyűlés megválasztotta: tanügyi bizottsági elnöknek Vargha Sándort. Tanügyi bizottsági tagokul: Németh Lajos sárkeresztesi lelkipásztort, Molnár Gyula magyaralmási ig.-tanítót. Lelkészjelölő bizottság rendes tagjaiul: Pécsvárady Bélát, dr. Szüts Gedeont. Pőttagokul: Molnár Gyulát és Molnár Imrét. Az Egyházmegyei Tanács tagjaiul: Eötvös Sándor, Vargha Sándor, Bózsa Sándor és Bakó Béla lelkészi tanácsbírákat, Falussy József lelkipásztort, dr. Kenessey Pongrác, Kovács Géza, Vámos Dezső világi tanácsbírákat, dr. Sebők Lajos egyházmegyei ügyészt és B. Vargha Jenő tanítóképviselőt. A missziói bizottságba a lemondott Kutassy Jenő helyébe Sillye Sándor balatonfőkajári vezető-jegyzőt. 41. I. Bakó Zoltán egyházmegyei számvevő a következő indítványt tette: összes államsegélyeink valorizációja céljából az utóbbi két év alatt két indítványt tettem, melyek felsőbb hatóságaink által nem ítéltettek keresztülvihetőnek, tekintettel a jelenlegi nehéz helyzetre. Nem is hoztam volna ismét szőnyegre a kérdést, ha egyházi újságjaink nem beszéltek volna az Ürnak még 1943. esztendejében is havi 180 P-s lelkészi fizetésről, ha a róm. kat. egyház hercegprímása nem jelentette volna ki, hogy »az állami és közületi támogatások nem lehetnek zsugori módon megállapított csekélyke juttatások«..., ha a budapesti református egyházmegye 1943 június 23-i közgyűlésén nem ment volna határozatba, hogy »ha a katolicizmus ekkora igényt támaszt az állammal szemben, nekünk sem szabad a szerénység tógáját felölteni, mert annak nem itt a helye«. Miután ezek a nyilatkozatok a közelmúltban láttak napvilágot, tisztelettel indítványozom: »Kéressenek fel egyházi főhatóságaink arra, hogy országos törvényeinkben biztosított összes államsegélyeink, — köztük adócsökkentési segélyeink is — korszerű és sürgős rendezése érdekében — az eredmény teljességének eléréséig semmi eszköztől vissza nem riadva — a múlhatatlanul szükséges lépéseket megtenni és folytatni szíveskedjenek.«