A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. augusztus
- 19 — 52. A Magyar Evangéliomi Munkásszövetség a nagypénteknek orsz. törvényhozásunk által hivatalosan kötelező és fizetéses ünnepnappá nyilvánítása ügyében való állásfoglalásra kéri az egyházmegyei közgyűlést. Egyházmegyei közgyűlés egyértelmű megnyilatkozással szükségesnek tartja a nagypénteknek hivatalos ünneppé minősítését és ezt a határozatát felterjeszti az egyházkerületre, hogy az egyetemes konvent útján az egész magyar reformátusságnak — a hivek összességének és a hivatalos egyháznak —• ez a kívánsága az országos törvényhozás elé terjesztessék. Teljesen helytállónak tartja a Munkásszövetség megkeresésének ezt az indokolását: »Méltatlan dolog egy keresztyén társadalomra az, hogy míg egyik alázatos királyunknak, 1. István királynak nevenapján az állami törvény minden munkát megszüntetni parancsolt, addig Krisztus halála napján az üzemekben, a kereskedésekben tovább folyik a munka. Ennek következménye az, hogy nagypénteken éppen azok a munkások, akik vágynának lélekszerint Krisztus elé járulni, nem tehetnek eleget ezen vallásos belső lelki parancsnak.« Kívánatos a kérdésnek akként rendezése, hogy a törvényhozásilag ünneppé nyilvánítandó nagypénteken a munkások fizetése megadassák. 53. Egyházmegyei lelkészegyesületi közgyűlés jelenti, hogy a lelkészi továbbképzés ügyét a kiskori értekezletek szolgálták, melyeket bár minden kiskörben a nehéz közlekedési viszonyok miatt nem lehetett megtartani, de ahol ilyen akadályok nem voltak, ott templomi ünnepélyekkel kapcsolatban élénk részvétel mellett megtartattak. Az egyházmegyei lelkészegyesületi közgyűlésen ezt a továbbképzést szolgálták, Mészáros János elnöki megnyitóján kívül, — aki Kálvin nyomán az egyház főbb kérdéseiről szólt (az egyház, mint a hivők anyja, — az egyház vmint az elválasztottak serege, — az egyház, mint Krisztus teste, — az egyház ' z *
