A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

Tartalomjegyzék

éjnek-, mind a bibliai és egyháztörténeti anyag tanításánál ra­gaszkodott az egyetemes konventi tantervhez. Az eredmény ki­tűnőnek mondható. 9. Tarnóoa-pusztán június hó 4-én volt a vallástani vizsga. A tanítást Lányi Jenő soponyai s. lelkész végezte. Első óra november 26-án volt, s 12 alkalommal tartott 2—2 órás taní­tást. A tanítás eredménye, az órák számához mérten, mind a bibliaismeretből^ mind az ének- és imádságból, jó. Tisztelettel javaslom: méltóztassék a hitoktatást és vizs­gálatot lelkiismeretes buzgalommal végzett rendes- és segéd­lelkész, s esperesi megbízott uraknak elismerést nyilvánítani. A Tamóea és Ecsi puszták Kislánghoz csatolása tárgyában 24-d/1931. sz. a. hozott egyházmegyei rendelkezés eddig nem volt végrehajtható. Nem pedig azért, mert Soponya átadta ugyan Tarnócát, Kisláng pedig vállalta mind a kettőt, de Dég ragaszkodott ahhoz, hogy az ecsi reformátusok Dégre adózza­nak, jogokat is ott gyakoroljanak, csak a hitoktatás végzését volt hajlandó átadni. Tarnócán pedig a kislángi lelkész úr no­vemberig nem tanított, így kénytelen voltam arra a soponyai segédlelkészt utasítani. Méltóztassék a döntést e kérdésben a dégi missziós s. lelkész beállításának vagy be nem állításának eldöntéséig elhalasztani s addig a mostani status quot meg­hagyni. XI. A folyó évi egyházlátogatást, a jelentés elején ismer­tetett okból, majd minden egyházközségben magam végeztem el. Pár gyülekezetből részint hivatalos, részint magánügy vont el. Kisérő társaim Vargha Kálmán, Pécsvárady Béla, Bakó Lajos és Benedek József tanácsbiró urak voltak, kikhek a szives készségért hálás köszönetet mondok. Az egyházlátogatás alkalmával szerzett tapasztalatok ge­nerális részéről már megtettem jelentésemet s javaslataimat. A valláserkölcsi élet terén a tavalyihoz képest alig van változás; az urvacsorával élők száma azonban mintha kissé alábbszállt volna. A jelentések szerint egyházmegyénkben az elmúlt egy évben 29.512 személy élt urvacsorával, tehát az urvacsorázók száma az egyházmegye lélekszámát nem éri el. Ismét csak lelkésztestvéreimhez fordulok apostoli buzgóságért, a presbitériumokhoz pedig jó példával való előljárásért. Nagyon elszomorító volt egyik egyházközségben az arról vett értesítés, hogy a gyülekezeti tagok templomba is eljárnak, urvacsorával

Next

/
Oldalképek
Tartalom