A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. augusztus

— 14 — rult elmével —szept. 19-én— elköltözött Rácz István csákberényi lelkésztestvértől fájdalmas szivvel vesz bucsut, akit nem kisérhetett hűséges nyája utolsó útjára, mert távol a fővárosban fejezte be életét, ahová gyógyulást keresni ment. Az elhunyt lelkésztárs távoli sirja felett lebegjen állandóan kegyeletes emlékezetünk, — övéit: hűséges élettársát és árván maradt, neveletlen gyermekeit vegye oltalmába az özvegyek és árvák istápolója, a kegyelem Istene! Emlékét jegyzőkönyvébe iktatja s részvétét gyászoló családjának jegyzőkönyvi kivonatban fejezi ki közgyűlésünk. c) Az igazi kegyelet, tisztelet érzésével kiséri elhagyott gyülekezetébe, a maga által készített sírboltba, előtte elköltözött szerettei társaságába a késő vénségben életével megelégedett korban 1920 május 13-án 86 éves korában elhalt nesztorát: egykori vezérét, — a csőszi, kálozi, balatonfőkajári szent gyülekezetek néhai lelkészét és egyházmegyénknek 10 éven át bölcs, igazságos és szerető szivü esperesét, aki kötelességtudásával, sokoldalú tevékenységével, puritán kálvinista jellemével, határozott egyenességével, nemes és példás erkölcsi életével a magyar református lelkipásztor képét valósította meg előttünk, amelyet magáról az ő Uráról: ama nagy Mesterről mintázott meg és állított elibénk a maga személyiségében és tetteiben. Amily szeretettel és tisztelettel fogadja egykori nyája a közéjük nyugodni térő lelkipásztort, oly kegyelettel és tisztelettel hajtja meg a zászlót egykori vezére: esperese előtt egyházmegyei közgyűlésünk, amikor érdemét jegyzőkönyvébe iktatja s erről gyászoló családját értesíti. lí>. Esperesi jelentés szerint 30. évi szolgálat után nyugalomba vonult Szenes Lilla küngösi tanítónő, más egyházmegyébe távozott Gulyás Péter székesfehérvári állami fizetésű hitoktató.