A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. július

— 6 — könyvébe iktatja (1. Függelék); úgy ezért, valamint az egyházlátogatás fárasztó mun­kájának még testi egészségének kockázta­tásával is végzéséért, elismerését nyilvá­nítja. Az esperesi jelentés külön határoza­tot igénylő pontjaira az alábbiakban teszi meg intézkedéseit. 7. Esperes úr jelentése alapján egyházm. közgyűlés köszönetét fejezi ki Szűcs Zoltán és ülő Sándor tanácsbiró uraknak az egyházlátogatás munkájában való közreműködésükért és kívánja s kéri buzgó szívvel a jó Istent, hogy a hivatás teljesítéséből kifolyólag reá nehezedett súlyos betegségéből Szűcs Zoltán úr minél előbb felgyógyulhasson, hogy tovább foly­tathassa értékes szolgálatát gyülekezete és egyházmegyénk életében. S. Esperes úr a veszteség legmélyebb átérzé­sével, az őszinte kegyelet és elismerés kifejezésével jelenti, hogy elnöktársa, Kenesei Kenessey Miklós úr, a Ferenc József-rend lovagja, egyházmegyénk nagyérdemű gondnoka 1925 szept. 8-án Balaton­kenesén hosszas betegeskedés után elhunyt. Halá­lával üresen maradt egyházmegyénk világi elnöki széke; indítványozza emlékének méltó megörökí­tését. Egyházmegyénk közgyűlése kegyele­tének s gyászának legőszintébb kifejezéséül s az elhunyt vezér emlékének megtisz­teléseként esperes úr jelentését felállással hallgatja meg, a nagy veszteség átérzésé­vel, de az Úr akaratán való megnyugvás­sal veszi tudomásul. Visszatekintve a 22 éves gondnoki működésre, melyet a bol­dogult annyi kötelességérzettel, nemes am­bícióval, az egyház és iskolák iránti féltő s áldozatos szeretettel töltött be, a leg­nagyobb tisztelettel és elismeréssel áldozik

Next

/
Oldalképek
Tartalom