A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1925. július

— 10 — mazásával, nem is a teherbíró képesség kellő mérlegelésével eszközöltettek és így sok helyen túlinagas értékegységben vagy nagy %-ban állapíttatott meg a helyi javadalom, minek folytán vagy az egyházközség szenvedett kárt, vagy pedig a javadalmas tanító esett el az őt megillető javadalom egy részétől, vagy pedig az állam és egyház által kótféleképen értékelt javadalmi tétel egyházi közig, bírósági, illetve vármegyei közig, bizottsági eljárást, ezzel kapcsolatosan civódást ós gyűlölködést vont maga után az iskolafenntartó és a javadalmas tanító között. Különösen ütköző pontot képez a díjleveleken levő u. n. borkollekta kiszolgáltatása, amely a legtöbb díjlevélben ajándék jelleggel van felvéve, megállapított és biztosított öszszeg nélkül, s amelynek kiszolgáltatása a legtöbb helyen a szőlők kipusztulásával az 1880—1890-es években teljesen megszűnt s újabb időben gyűlöletes s lealázó volta miatt nem foganatosíttatott, de a tanítói javadalmi jegyzőkönyvekben a közig, hatóságok ezen tételeket fixirozták, még pedig sok helyen magas összegekben, most azokat az értékegységek megállapításánál is beszámították s ezzel az államkormány egyházalkotmányjogi sérelmet követett el, mert a díj levelet a fokozatos egyházi hatóságok mellőzésével, sőt azok ellenére törvényellenesen, mintegy oktroi utján váltotta meg és egyúttal alkalmat teremtett arra, hogy az egyházi közig, bíróság és vármegyei közig, bizottságok között hatásköri túllépés ós tekintélyt kisebbítő ellentétesség fejlődjék ki, mert az egyházi bíróságok a díjleveleket, — a közig, hatóságok a javadalmi jegyzőkönyveket teszik Ítéletük alapjává. Mindezek folytán esperes úr előterjesztése és indítványa alapján egyházm. közgy. felhívja mindazon iskolafenntartó egyházakat, melyek a tanítói állások javadalma értékegységének vagy %-ának megállapítását alapos okból túlmagasnak tart-