A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1924. augusztus

fogadja s gondnoka iránti szeretetének, ragasz­kodásának jegyzőkönyvében ad kifejezési és ezt elnöksége útján jegyzőkönyvi kivonatban hozza tudomására. 4. Esperes úr felolvassa az egyházmegye külső­belső állapotát felölelő s egy évi változásokat feltüntető évi jelentését. Egyházmegyei közgyűlés az esperesi jelen­tést általánosságban tudomásul veszi s azért esperes úrnak köszönetét fejezi ki, annak hatá­rozatot igénylő egyes pontjaira alábbiakban hozza meg határozatát. 5. Esperes úr mély megilletődéssel és szomorúság­gal tesz jelentést Németh István, egyházkerületünk nagy­érdemű püspökének, egyházmegyénk kötelékébe tartozó balatonkenesei egyházközség lelkipásztorának elhunytáról és arról a veszteségről, mely az ő halálával egyházkerü­letünket, egyetemes ref. egyházunkat és közelebbről egy­házmegyénket sújtotta s indítványozza emlékének jegyző­könyvünkben megörökítését. Egyházmegyei közgyűlés esperes úr jelen­tését és püspök úr halálát mély megilletődés­sel, őszinte bánattal és egyházkerületünk jövő­jéért tusakodó lelkünk igazi aggodalmával veszi tudomásul; mert az erős kezű, bátor szivíi kor­mányost akkor veszítettük el, amikor egyházunk hajója a felülről támadó hullámok és alulról kavargó örvények által felkorbácsolt tengeren hányódik és nem haladt még át a mindkét oldalon veszedelemmel fenyegető Scylla és Karibdisz szirtjei között a csendes révbe és biz­tos kikötőbe, amikor az ő erős kezére, bátor szivére, biztos szemére és megfontolt, higgadt bölcsességére oly nagy szükségünk lett volna, hogy járhatott volna még előttünk irányt szabva, utat vágva s szólhatott volna bátorítólag és biz­tatólag: „mit féltek kicsinyhitűek?!" hiszen

Next

/
Oldalképek
Tartalom