A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. augusztus

— 29 — a Rácz Géza örököseit terhelő 797 K után 1914-től a Vámosi Sándort „ 400 K „ 1914-től a Rácz Gyula és Jenőt „ 3000 K „ 1913-tól Ezen tartozások után a kamathátralék összege 1010 K-t tesz ki. Miután ezen kamathátralékok a vizsgálat napjáig sem rendeztettek, javasoljuk, hogy ezen adóslevelek perlés végett az ügyésznek kiadassanak, nehogy a pénztárt elévülés cimén kamatveszteség érje. A Rácz Gyula és Jenő-féle 3000 K-ás tartozás után egy évi kamat még azon esetben is elvesz, ha a per azonnal folyamatba lesz téve. De nemcsak a kamat, de maga a tőke is kétes, mert a kölcsön egy 32000 K-ra becsült ingatlan 2/3-ad jutalékára adatott és pedig negyedik helyre, mikor már az egész ingatlant 21240 K tartozás terhelte. A fedezet egy enyingi ház, mely 24000 K-ra s 1 hold szőllőföld, mely 8000 K-ra beesültetett a községi elöljáróság által. Az ingatlanokat a Veszprémi Takarékpénztár 1914-ben elárvereztette. Az első árverésen beigértetett a két ingatlanért összesen 4300 K vételár. Utóajánlat érkezvén be, a bíróság újabb árverést tűzött ki, moly azonban a közbejött háború miatt eddig nem volt megtartható. Ha az előbb említett 21240 K tartozáshoz hozzávesszük a felmerült peri ós egyéb költségeket, adóhátralékot, oly összeget kapunk, melyet lia levonunk a vételárból, a legjobb esetben a becsiibizonyítvány szerint befolyó 32000 K-ból — a maradvány részéből a gyámpénztári 3000 K tőke s 1916 január l-ig 734 K s a sorrendi tárgyalás napjáig még legalább 270 K s így legalább is 1000 K kamatkövetelés nem kerül ki. Mielőtt tehát ezen ügyben az egyházmegyei közgyűlés határozatát meghozná, vizsgálat megtartását indítványozzuk arra nézve, hogy : a) kiket terhel a felelősség a kölcsön folyósításáért az ügykezelési szabályzat szerint? b) tudnak-e az adósúk oly fedezetet nyújtani, hogy ezen tartozás teljes összegében biztosítva legyen?