A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. augusztus

- 11 zsinat működése és határozatai az országos törvények keretein belől, az azokkal való. legteljesebb kontextusban történjék és hozassanak meg és hogy a felelős kormány által legfelsőbb jóváhagyásra felterjesztett és szentesített egyházi törvények, amint azok meghozattak, végre is úgy hajtassanak a törvényes egyházi hatóságok által. — Éppen ezért van, hogy zsinatot, melynek helye, tárgya, tagjainak száma eleve bejelentendők, csak a Felség engedélyével tarthatunk, a zsinat működését királyi biztos ellenőrizheti és a zsinaton alkotott egyházi törvények csak királyi szentesítés után válnak jogerősekké. —Már most, ha az állami törvényhozás, mint az az 1913—XVI. t.-c. 30. §-ának alkalmazásával tényleg történik is, a mi jogerős egyházi törvényeink bizonyos rendelkezéseit egyszerűen félreteheti, azok joghatályát a mi megkérdezésünk és beleegyezésünk nélkül felfüggesztheti: a jus supremae inspectionis, melynek a protestáns egyházak önálló cselekvési és törvényalkotási joga természetes és kétségbevonhatatlan alapfeltétele, mint ilyen létjogát veszti, megszűnik és a törvényhozó hatalomba olvad át. — De semmivé lesz ám a református egyház törvényhozó önkormányzati joga és állása is és az autonom egyház nagyon könnyen meg lehet, hogy nemcsak iskolai, hanem a legsajátabb egyházi téren is a vis major alapján „nélkülünk rólunk" hozott törvények által az állami törvényhozás iránti feltétlen engedelmesség szenvedőleges pontjára száll alá. • A magyar református egyháznak az egyházi tisztviselői javadalmak körében az egyházközségek ós javadalmasok között, felmerülhető vitás ügyekben az ítélkezésre, az Őfelsége által 1907. évi február hó 14-én szentesített református egyházi V. törvénycikkben szervezett, törvényes és megfelelő közigazgatási bíróságai vannak és a tanítók is a hivatkozott t.-c. 33. §. 5. pontja által minden e nemű keresetükkel — és pedig az, ugyanazon t.-c.