A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július
— 41 — ni) A móri egyház számadásánál: az egyházmegyei közgyűlés múlt évi határozata szerint a zárószámadásban nem tüntetendő ki az ingó és ingatlan vagyon értéke. Az eladott földek árának bekövetelésére utasítja az egyházmegyei közgyűlés az egyház presbtieriumát, nehogy zavar álljon be az adófizetéssel, miután az eladott földek még mindig az egyház nevén vannak telekkönyvezve. n) A sárkeszi számadásnál: az egyházközség által kezelt fönntartási alapról, mely kötvényekben van elhelyezve, nincs igazolva, hogy a kölcsönadott tőkék biztosítva vannak-e és miként? Ez a folyó évi számadásban igazolandó lesz. o) A szilasbalhási számadásnál: az egyházközség által kezelt tőkét illetőleg utasítja az egyházmegyei közgyűlés a presbitériumot, hogy a 400 K-t meghaladó kölcsönöket bekeblezéssel biztosítsa. p) A soponyai számadásnál: nyugták nincsenek mellékelve, épp így nincs hivatkozás a zárószámadásban a pénztári napló folyószámaira. q) A nádasladányi számadásnál: hiányzanak a nyugták s a zárószámadás tételei nincsenek a költségvetés cimei szerint az „Egyenként"-i rovatban elkülönítve. r) Az igari egyház számadásánál: hiányzanak a nyugták s a zárószámadás tételei nincsenek a költségvetés cimei szerint az „Egyenként"-i rovatban elkülönítve. Szigorúan utasítja az egyházmegyei közgyűlés a presbitériumot anyagi felelősség mellett, arra, hogy mivel a Földesi-alapból a Fórizs János által befizetett 2078 (kettőezerhetvennyolc) korona folyó kiadásokra fordíttatott: ezt az összeget térítse vissza az egyház a Földesi-alapnak. Épp így a nevezett alapból kölcsönvett 6000 koronának 450 K évenkénti törlesztési részletét is pontosan fizesse. Ezt az alapítványt magánegyén kezelésére ne bizza az egyház, hanem takarékpénztári betétként kezelje s csakis a kamatokat fordítsa egyházi folyó kiadásokra.