A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július

madt, a személyeskedés terére vitt gyűlölködés. Mindkét párt küldöttségeket menesztett az espereshez. Közgyűlésen történt felvilágosításaimra a gyülekezeti tagok belenyugodtak az építési pótadó kivetésbe, a tanító által megkezdett építés eltiltásába. Ä békítési munkának nem lett mégis teljes sikere. Az elöljárók fegyelmit kértek a tanító ellen. „Sub iudiee iis est!" 1913 január 13-án Székesfehérváron a nyugdíj intézeti bizottság a pénzkezelő számadását megvizsgálta, kifogástalan jónak találta. Február 7-én a közalapi bizottság a közalapi pénzkezelő számadását megvizsgálta Városhidvégcn. A számadás pontos vezetéssel rendben lévén, jóváhagyatott. Mivel a bizottság három tagból áll, kérem a t. közgyűlést, hogy az általam kiegészített bizottságba id. Medgyasszay Vince lelkész úr behívását jóváhagyni és őt harmadik tagnak megválasztani méltóztassék. Február 14-én Falubattyánban a gondnokság körül támadt egyenetlenséget lecsendesítettem, az egyház gondozását Kovács Lajos lelkész úrra bíztam. Meghagytam Csikós Péter lelkész urnák, hogy sietőleg hívjon s. lelkészt maga mellé. Február 23-án az enyingi, kiváló hírben álló dalárda 25 éves fennállásának emlékünnepén a templomban ünnepi beszédet tartottam, Sziics Zoltán lelkész úr imádkozott. A remek ünnepély után kitűnően sikerült műsoros estély rendeztetett. A régi és mostani tagok, számuk 60, a mély hálára érdemes Vincze Sándor tanítójuknak, a lelkészelnökkel együtt, a tagok neveit viselő 60 leveles ezüst babérkoszorút és egy remek készítményü vezénypálcát ajándékoztak, egyetlen, 25 év óta hűséges tagtársuknak ezüstözött poharat adtak emlékül. A gyülekezet példaképül, a fáradhatatlan tanító buzdítóul állva, legyének Istentől áldva! Junius 14 15-én püspök úr felhívására az ismét háborgó igari gyülekezetbe kellett mennem. Nagy-