A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

— 13 — hozatalban mutatják meg jó cselekedettel ékes hitüket, kötelesség tudásukat, reudithetlen hitüket az Atya, Fiu, Szentlélek egy-örök Istenben. Annyi fénysugár a belső és külső életben, hogy egy egy homályos pont nem is annyira elszomorító, mert biztató a remény, hogy jobbulásukra szolgál a kérő figyelmeztetés, buzdítás az arra okot adóknak. Megtorlásra méltó bűnről, tévelygésről, felekezetek közötti toizsalkodásról, vallási sérelemről, nem történt jelentés. Csak azon néhány iskolában nem teljesítettünk vizsgálatot, a ahol járványos betegség miatt szünetelt a tanítás. Mintha nemes versenyre keltek volna a tanítók, azok is-a kikkel szemben a múlt évi megbízatás szerint járt el az elnökség, csak kettő kivételével, hivatás szerül eg, elismerésre méltóan teljesítették kötelességüket. Azonban felhívom a vezetők, a tanítók figyelmét, hogy az ismétlő iskolára, a tanulók templomba járására, a fegyelemre , a rengeteg mulasztásnak pontos bejelentésére, büntetés alkalmazásával meggátolására, nagyobb gondot fordítsanak. Konfirmált gyermekek emléklapokat és a mi szép haladás: bibliákat kaptak. Megvizsgáltam a hivatalos könyveket, ezt láttamazásommal igazoltam, néhol pedig figyelmeztető feljegyzéssel. Irattárt is megnéztem. A női kézimunka tanításban kitüntetésre érdemes szorgalmat fejtett ki (Dávid Máiia tanítónő. Elragadtatással sz imiéltük a remek munkákat. Középbogárdon ezen már elhagyatott helyen, a fiuk ügyes famunkái, rajzai, a leányok kézimunkái meglepően bizonyították a tanitó és felesége szorgalmasságát.