A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

gö hü élettárs, a bánattal illetett gyermekek, rokonok előtt. Legyen élete előttünk példa, emlékezete általunk áldott! Ugyancsak Bodajkon alkalmazott, majd Püspök ur mellé elhivott Szűcs Ferencz, szép készültségi! müveit lelkű s. lelkész ur, súlyos betegség után szállt le legszebb ifjú korában megásott sírjába 1911. évi nov. 1-én., Eltemettetett szülőföldjén Csákberényben /Nov. 3-án., az érette minden áldozatra kész szegény sorsú szülők szemükfénye. Máshelyre kellett utaznom s igy nem mehettem el temetésére. Az egyázmegj'e s magam nevében vigasztalni óhajtó levelet küldtem a bánat alatt roskadó szülőkhöz. A porladó nemes sziv felé szálljon kegyeletes emlékezetünk! Egyházmegyénk nagyérdemű, nyugalomban élő, agg tanítójának: JVyiry Gábor urnák számára töltetett ki a keserűség pohara, midőn a példás életű hü feleség, gyors és tevékeny asszony, (Rajky Mária úrnő hunyt el oldala mellől 1911. okt. 13-án! Pápán levén, táviratban, haza jővén levélben fejeztem ki az egyházmegye vigasztaló gyásztiszteletét — világiak, lelkészek, tanitók, sokan részesültünk jó szivének kegyeiben, — áldva őrizzük meg emlékezetét. Kegyelettel szenteljünk tisztelő emlékezetül pár sort, az egykor előttünk járó hivséges szolgatársak elhunyt özvegyeinek: Halom Adámné és Vi da Lajosné úrnőknek. Mindketten fiaik házánál hunyták le szemeiket a siri álomra s bevégezték az özvegy papnékra váró, sanyarúsággal teljes élétet a f. év elején. Veg}'ék el erényeik jutalmát az özvegyeken könyörülő Istentől! A fiatal házas élet, az édes atyai reménység verőfényes napja, örök homályba borult a nádasdladányi egyház fiatal, szorgalmas, vallásos, tanitványait szere-