A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1905. július

— 13 — csak Moórott találtunk ez évben megrovásra méltó állapotot, mivelhogy ott a presbyterium tagjai a lelkész választás után fenmaradt súrlódás következtében egymás között és részben a tanitóval szemközt a legbotránkoztatóbb és kárhozatos gyűlölködést tanusitották, még jelenlétünkben is; ugy annyira, hogy ellenükben fegyelmi eljárást csak azért nem kérek, mivel jóleső reményem, hogy a tanítónak megtörtént lemondása folytán ez áldatlan viszálykodás megszűnni fog. Az anyakönyvek egyházi czélból mindenütt vezettetnek s a statisztikai adatok beterjesztve vannak. * * Egyházlátogatási jelentésemmel kapcsolatosan az elmúlt év folyama alatt történt általános mozzanatokról és eseményekről is kötelességemnek érzem a nagytiszt, és tekintetes e. m. közönség előtt előterjeszteni a következőket: Általánosan tudott nagyfontosságú esemény magyar református egyházunk életében a mult évi nov. hóban megnyílt egyetemes zsinat. Működését nem bírálgatom, a temérdek paragrafus értékét, vagy értéktelenségét majd az idő s agyakorlat mutatja meg, lehetetlen azonban, hogy míg egy részről a kimondott és törvénybe igtatott szabad lelkészválasztás elvét a legnagyobb örömmel üdvözlöm, addig más részről ne adjak kifejezést keserű érzésemnek ama méltánytalanság felett, amely tapasztalható velünk kisebb gyülekezetek lelkészeivel szemben, a belhivatalnokok törvénybe vett megadóztatása által. Fájó kötelességet is teljesítek, testvéri részvétérzéssel emlékezvén meg azokról, a kik közülünk mult évi e. m. közgyűlésünk óta költöztek el az Ur liivó szavára a minden élők utján. T. Csikesz Endre szigetszentmiklósi tanitó ur értesített édes atyjának t. Csikesz József nyug. simontornyai tanítónak eg}

7házmegyénk több mint félszázadon át hü tanügyi munkásának elhunytáról. Emlékezzünk meg az Ur hü szolgájának munkásságáról hálás kegyelettel s emlékezetének legyen maradó nyoma jegyzőkönyvünkben. Az Ur rideg hatalmú szolgája a halál mult közgyűlésünk óta háromszor is bevágott lelkészi karunkba életoltó erejével. 1904-ik évi szept. hó 9-én jobb sorsra érdemes lelkésztár-