A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1904. július

-• 71 — 200 koronát meghaladó összeg megadása iránti kérelmé­vel is, Szőke Gyula tanitó elutasittatik ős a székesfehérvári egyházközség ezek megadására nem köteleztetik. Indokok: Az országos egyházi törvények 435. §. a) pontja — e törvény megalkotása után betöltendő állomásokon — a rendes tanitó fizeté­sét alkalmas lakás- és kertben, vagy ezek helyett évi (100 forint) 200 koronában és legalább (300 frt) 600 koronában állapítja meg. Az 1893. XXVI. t.-czikk 1. §-a is tisztes lakást, lj í holdnyi kertet, vagy ezek helyett e viszonyokhoz mért lakás- és kertbért rendel. Ugyanezen mezöföldi egyházmegye közig, bírósága, a főtiszt, egyházkor, bírósága által is helyben hagyott ítélettel, 1900. év február 22-én tartott ülésében, egyik egyházunk másodtanitójának ilyen kéré­sét, mint jogosat, megadandónak Ítélte; egy és ugyanazon ügyben másként most sem Ítélhet, mivel, mint e jelzett Ítélet indokolásában mondva van: az egy szobából álló lakás családos tanítónak nem alkalmas; azt pedig, hogy a tanítók — és épen a rendes tanítók — családot alkossanak, megtiltani nem lehet. A székesfehérvári egyház azon álláspontja, hogy a törvényben érintett tisztes lakás csak a 300 frtot meg nem haladó íizetésü tanítók által követelhető, a törvényekből nem igazolható; mivel a már jel­zett törvények a fizetés e minimumát lakás és kerten kivül rendelik. Nem elfogadható a székesfehérvári egyházközség azon álláspontja sem, mely azt mondja, hogy az állás szervezésekor kimondotta, miszerint a másodtanitó fizetéséhez 100 frtnál többel nem járul, mivel a már többször hivatolt törvény a fizetésen kivül a tanítónak tisztes lakást és 1/ i hold kertet, vagy ezek helyett évi lak- és kert­bért állapit meg. Nem elfogadható a székesfehérvári egyház azon álláspontja sem, hogy Szőke Gyula tanitó elsőben világi uton keresett kárpótlást és igy most az egyházi bíróság ez ügyben Ítéletet nem hozhat, mivel ez az ügy az egyházi törvény 300. §. 5. pontja rendelkezése szerint egyházi bíróság elé tartozik és a világi bíróság, vagy hatóság, mind­addig, mig az egyházi biróság ez ügyben nem intézkedik, Ítélke­zésre nem is illetékes, amint ezt a budapesti közig, biróság is igazolta azzal, hogy a fellebbezést, illetékesség hiányában, visszautasította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom