A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. július

-- <9 — zött van 4 olyan elöljáró, aki a presbyteri gyűlésen jelen volt, tehát önmaga ellen fel ebhez, — ez a most érthetetlen eljárás csak akkor volna érthető, ha az a négy előljáró ellenezte volna a Kenessey Miklós úrra szavazást, ami peclig a jegyzőkönyvi kivonatból nem tűnik ki. Mindezeknek alapján felebbezőket kérvényükkel elutasitani ós a megtámadott szavazatot érvényesnek kimondani kellett. Az ügyiratok irattárba helyeztetnek. Ezen határozatról a csőszi egyház elöljárósága kivonaton értesítendő. 7. Nagyságos Gondnok ur a küldöttséggel együtt a gyűlés szine előtt megjelenvén, Nagytiszteletü Esperes ur a választásnak a közgyűlés által megerősítését tudomására hozva, — mint e. megyei gondnokot, mint elnök társát, mint az egyházi élet terén már eddig is érdemeket szerzett egyháztagot, a jövőre biztató reményt nyújtó férfiút, az áldozatkész „Kenessey család" méltó tagját ékes szavakkal — melegen üdvözli és felkéri a gondnoki eskü letételére, gondnoki székének elfoglalására. Gondnok ur az e. megyének Ót felette igen megtisztelő bizalmát hálásan megköszöni, az esküt leteszi és gondnoki székét a gyűlés lelkes éljenzése után a köve kező eszmékben gazdag, magasszárnyalásu beszéddel foglalja el. Nagytiszteletü és Tekintetes e. megyei Közgyűlés! Nem rebegek hálát senkinek, mert jól tudom, hogy az elbeszélt hála után olyan a sziv, mint a fészek, melyből a madár elszállott; hideg is, üres is.