A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. március

— 5 — 3. Esperes ur, az egyházmegyei közgyűlés és a maga nevében is szép szavakkal üdvözölte közöttünk, a Bónó gyászünnepély alkalmára megjelent Főtiszt, ós Méltóságos Antal Gábor püspök urat és Czike Lajos főisk. e. gondnok urat. Ki is a szívből jövő üdvözletet hasonló szívességgel, ékesszólóan viszonozva, a gyűlés tagjainak szives éljenzései között, zöld asztalunknál helyet foglalt s tanácskozásunkéit" figyelmére méltatni kegyeskedett. 4. Esperes ur jelenti — a bár mindenki előtt tudott, de a gyűlés minden tagjára mégis fájdalmasan ható gyászesetet, mely szerint: egyházmegyénknek két évtizeden át buzgó gondnoka, Bóné Géza ur 1902. november hó 8. az élők közül elköltözött. Az era. közgyűlés fájó érzéssel veszi tudomásul, az egyházmegyénkre nehezült súlyos veszteség gyászliirét; több mint két évtizeden át buzgón, lelkesen működött gondnokának uj sírjára leteszi a méltó fájdalom ciprus-koszoruját; soha el nem évülő érdemeit jkönyvébeu megörökíti; — egyben, érdemeinek tőlünk telhető elismeréseid, kedves, közöttünk állandóan megmaradó emlékének — már előző elnöki intézkedés folytán — gyászünnepélyt tart, hálát adva Istennek azon jóságáért, hogy ő vele egyházmegyénket oly liosszu időn keresztül kegyesen megajándékozta. Egyben a gyászoló családhoz részvétirat intézését határozta el. 5. Esperes ur, egyházmegyei gondnoknak elhunyta