A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1900. június

II. Nagytiszteletü és Nagyságos Szűcs 1/. úr emlék-ünnepén. Életünk és sorsunk ura, nagy Istenünk I a te igéd legyen nekünk világosságunk és vigasztalásunk, a Jézusért. Amen. Változásnak s elmúlásnak helye e föld, melyet nekünk pályafutásunk harcaink szinteréül rendelél, ók örök bölcsességü Isten, szerető Atyánk ! A te erőd nem ismer változást, a te létedet nem érinti az idő. Te bölcsességed világával és szereteted áldó hatalmával végnélkül állsz, ha az ég és föld összeomlanak is ; — mikor az emberi dicsőség és nagyság enyészetre száll : a te felséges voltod ingatlanul marad a világok kormányán! . . . Elismerjük Uram ! hogy minket lever s elszomorit múlandóságunk tudata ; fáj nekünk és bánattal borítja lelkünket el, midőn látjuk, hogy közöttünk a nagyok is csak a sirig erősek és koporsóba — porba száll a hiv és igaz is — s az idők multával csak emlékezete marad fenn ! De megnyugszunk mégis jó Atyánk ! mert bölcseséged végezése ez és jóságod rendelé úgy, hogy a gyarlóságokkal rakott világ