A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. december

39 közgyűlés színe előtt, emelt fővel, a teljesített kötelesség boldogító örömével mutatunk rá, reánk bízott ref. ijfúság beláthatatlan seregére: „íme itt vannak mind a reánk bízottak, egy is azok közül el nem veszett." Nehéz helyzetünkben, az elnyomó hatalom Argus szemeinek vigyázása dacára is, megtartottuk őket magyarnak, reformátusnak. Nem kell ma szégyenkeznünk, nem kell lesütött szemmel járnunk a számonkérő magyar lelkiismeret előtt. Egyéni dolgainknak feltárása maradjon el ma ezen a boldog ünnepnapon. Örüljünk, örvendezzünk mindnyájan. További munkánkat őszinte magyar ref. szívvel felajánljuk ref. hitünknek, drága Magyar hazánknak. De be kell jelentenünk, hogy a magyar ref. tanítóság ellen esetleg meginduló minden támadást, becsületesen végzett munkánkra való bátor rámutatással fogunk visszautasítani. Ha valaki bűnös, egyházi bíróságaink folytassa le a fegyelmit. Örömünk, boldogságunk soha meg nem szűnő kifejezése mellett, egy szívvel és szájjal mondjuk: dicsőség a magyarok szabadító Szent Istenének. Áldja meg Nagyméltóságú Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Urunkat. Áldja meg a megnagyobbodott drága szent hazánkat. A komáromi ref. egyházmegyei tanítóság nevében Nemesik Béla s. k. egyh.-m. tan. test. elnök. A közgyűlés a tanítótestület elnökének előterjesztését egyhangúlag jóváhagyja. 12. Tárgyalja a közgyűlés a belmissziói bizottság következő jelentését : A komáromi református egyházmegye belmissziói bizottságának jelentése. Az egyes gyülekezetekből beérkezett jelentések alapján az elmúlt évben végzett gyülekezeti belmissziói munkálkodásról a bizottság az alábbiakban tesz jelentést. November első felében végbement nagy változás új helyzet elé állított bennünket. Magyarországhoz való visszacsatoltatásunk egyházunknak nein csak külső, hanem belső életére is örvendetesen fogja éreztetni jótékony hatását. A húsz esztendei rabságból való szabadulás nemcsak azt jelenti, hogy református egyházunk meg-