A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. szeptember
6 Az egyházmegyei közgyűlés nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatta végig az egyházmegyei gondnok úr megnyitó beszédét. 4. Oszlényi Endre farkasdi, Barát Vince nagymegyeri, Farkas Péter udvardi, Vizváry Vilmos nemesócsai, Vízváry Sándor dunaradványi, Szabó Béla patasi, Osztényi Leander negyedi, Nagy Gizella hetényi, Sebestyén Julia megyercsi, Domonkos Kálmán nagymegyeri tanítók a közgyűlés szine előtt a hivatalos esküt leteszik. Kúr Géza, csicsói lelkész a következő indítványokat terjeszti az egyházmegyei gyűlés elé: 5. A tanítóképző anyagi helyzetének javítása érdekében haladéktalanul létesítsen az egyházmegye egy református könyv- és papírboltot és tegye kötelezővé, hogy úgy a közegyhází, lelkészi hivatali, mint az összes iskolai könyv-, papír- és nyomtatvány-szükségletek e helyről szereztessenek be. A bolt forgalmának fellendítése végett aztán lépjen érintkezésbe az egyházmegye a többi egyházmegyékkel illetve egyházkerületekkel. Az egyházmegyei közgyűlés köszönettel adózik Kúr Géza lelkésznek ama nemes buzgalomért, amellyel egy új lehetőséget nyit meg előttünk, amely által különösebb áldozat nélkül a tanítóképzőintézetet gyámolíthatjuk. A gondolat nemes és bíztató, de embert kiván, aki szívvel-lélekkel munkálkodik annak megvalósításán. Sajnos, a hivatalosak meg vannak terhelve munkával, e gondolatnál pedig csak az egyéni ambíció lehet a siker záloga. Felkéri közgyűlésünk az indítványtevőt, szíveskedjék a gondolatot konkrétebb alakban, esetleg munkatársak megnyerésével az egyházmegyei elnökség elé terjeszteni, akiket egyidejűleg felkér a gondolat legmesszebbmenő pártolására s nekik felhatalmazást ad az egyházmegye részéről a lehetőség szerinti anyagi támogatás folyósítására. Ôi-Tegye lehetővé, de egyúttal kötelezővé is az egyházmegye úgy a lelkészek, mint a tanítók önképzését az egyházi vallásos irodalom megismerése és művelése terén. Ehhezképest járasson az egyházmegye tudományos folyóiratokat, amiket az egyházmegyei könyvtárkezelő körútra küld szét azzal a megkötéssel, hogy egy helyen tovább egy hétnél a folyóirat nem időzhet. Azután tűzzön ki az egyházmegye cca kétévenként pályatételeket a lelkészek és tanítók elé, amelyek közül legalább egyet (vagy esetleg szabadon választott tárgyat) mindenki feldolgozzon a legszigorúbb büntetés terhe alatt. A pályatételeket az egyházmegyei gyűlés által kijelölt bírálók felülvizsgálják, a legjobbakat, amik irodalmi értéket jelentenek, egy „Egy-