A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. október

47 A közgyűlés a kérelemben foglaltak alapján engedélyt ad a kísmányai egyház elöljáróságának ahhoz, hogy az ingatlant a maga számára foglalóval biztosítsa, azonban az adásvételi szerződést csak az egyházi törvény rendelkezései szerint egybehívott és megtartott közgyűlés jóváhagyó határozata után fogadhatja el. A hivatkozott közgyűlési határozat előterjesztése nélkül az egyházmegyei elnökség sem záradékolhatja a szerződést, mert közbeeső hatóság lévén, végső fokon a kerületi gyűlés hozna tagadó határozatot a jelenleg előterjesztett iratok alapján. 30. Tárgyalta a közgyűlés az apácaszakállasi egyház elöljáróságának beadványát, amelyben az egyházmegye döntését kéri a következő ügyben: 1. Az egyház presbitériuma 1928. december 5-én tartott gyűlésében 5 évre visszamenőleg adókiigazítást rendelt el s e munkálat végrehajtásával Pethes Dezső, ny. jegyzőt bizta meg. Mivel a hivatkozott határozat az előállott nehézségek folytán szinte kivihetetlennek bizonyult, mert az adásvételek kipuhatolására valóságos rendőri nyomozást kellett volna bevezetni, a presbitérium f. évi julius hó 22-én tartott gyűlésében az összes adótételek egyházmegyei felülvizsgálatát kérte. 2. A fenti ügyből kifolyólag az egyik gondnok: Öllös Gusztáv, az adókügazításokra vonatkozó presbítériumi határozat végre nem hajtása miatt a lelkészt az egyház rosszakarójának nevezte. Bár a presbitérium az utóbb említett gyűlésében a lelkészt a legteljesebb bizalmáról biztosította, mégis az egyházi elöljáróság közgyűlésünk véleményét kéri ki a lelkész eljárására vonatkozólag. Megállapítja az egyházmegyei közgyűlés, hogy az apácaszakállasi egyház presbitériuma szokatlan határozatot hozott, amikor az adókiigazítást 5 évre visszamenőleg határozta el. E határozatával elismerte, hogy 5 éven keresztül adókivetése pontatlan volt, viszont figyelemmel а 1П. t.-c. 19. §-ára, mely az évi adókivetés jogerösségét állapítja meg s ha az egyházi pénztár eleget tudott tenni, nem volt joga visszamenőleg kivetni az egyházi adót. Jogalap nélkül hozott határozat végrehajtásában az egyházmegye az apácaszakállasi egyháznak segédkezet nem nyújthat, tehát az utólagos adókivetések felülvizsgálatába nem bocsátkozik. Megállapítja továbbá a közgyűlés, hogy a lelkész törvényben foglalt kötelessége : „az egyház szellemi és anyagi vezetése" nem úgy értelmezendő, mint azt az apácaszakállasi egyház -gondnoka magyarázta, hogy neki kellene a fenti határozatban