A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. augusztus

— 140 tszerint a kamocsai községi jegyző panaszlottól az állami hymnusok orgonán eljátszása engedélyezését kérte (5. szám), mire panaszlott 6. szám alatt másolatban csatolt levele szerint, mely 1930. okt. 23-án kelt, azt jelentette ki, hogy ezen kívánságot püspöki utasítás nélkül nem teljesítheti. A 8. sz. alatt másolatban csatolt körlevél szerint, a mit panaszlott 11. szám alatt eredetben fekvő nyilatkozata szerint 1930. október 25.-én vett kézhez, utasítást adott az egyházmegye esperese, hogy ahol a hymnusra vonatkozó kérelem előterjesztetik, ezen kérelem teljesítendő. Nem vitás, hogy ezen esperesi utasításnak elég téve nem lett. Az iskolaügyi és nemzetművelődési Minisztérium bratislavai Referátusa által hivatkozott törvények és kormányrendeletek mind a lelkészi kongruára vonatkozó intézkedéseket tartalmaznak, államellenes magatartás esetén a kongrua megvonására vonatkoznak bizonyos időre, mely legfeljebb és természetesen a legsúlyosabb esetekben, három évig tarthat. A megjelölt törvényszakaszok által hivatkozott 1893. XXVI. t.-c.' 13. §-a és 1907. évi XX. t.-c. 22. §-a 1. c) pontja megjelölik, mi tekintendő államellenes magatartásnak. Az 1893. XXVI. t.-c. 13. §-a szerint államellenesnek tekintendő minden cselekmény, mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, külön állása, vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása ellen irányul, akár tanhelyiségben, akár azon kivül történt ez. Mig az 1907. XX. t.-c. 22. §-a 1. c) pontja szerint államellenes iránynak tekintendő minden cselekedet, mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása és az állam címere, jelvénye és zászlója ellen irányul. Panaszlott esetében ezek egyikéről sincs szó, a hymnusok templomban, orgonán eljátszásáról a hivatkozott törvényhelyek nem intézkednek és így, mivel az állami hymnusnak templomban éneklését avagy orgonán eljátszását az itt még érvényes magyar törvények nem kívánták és csehszlovák törvényre, avagy kormányrendeletre sem történt hivatkozás, mely ezt elrendelné, jóhiszeműnek tekintendő panaszlott azon védekezése, hogy állam ellenesen eljárni nem akart, törvényt sérteni nem kivánt, annál is inkább, mert a 11, szám alatt fekvő nyilatkozat azon kijelentése,