A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1927. augusztus
- 124 szabályszerűen megalakult és a felek törvényes módon megidéztettek. Bejelenti, hogy hozzá aláírás nélkül Dunaradványról levél érkezett, mely a fellebbezés visszavonásáról szói. Kalácska Lajos levelezőlapot intézett az espereshez, melyben írja, hogy a fellebbezést visszavonó levelet ő és társai írták, de elfeledték aláírni. Ha nem felel meg, annak visszaküldését kérik. A bíróság egyértelemmel megállapítja, hogy a szóban lévő iratok a fellebbezés visszavonására el nem fogadhatók. Ezek után elnök elrendeli az ügy érdemleges tárgyalását. Dr. Kenessey Kálmán előadó ismerteti az ügyet. Elnök felhívja Csekes Béla lelkészt állításai és bizonyítékai előterjesztésére, melyek az ügyre vonatkoznak. Csekes Béla nyilatkozata után elnök a tárgyalást berekeszti és zárt tanácskozás után nyilt ülésben kihirdeti a bíróság egyhangúlag hozott következő határozatát: A Komáromi Református Egyházmegye bírósága, mint fegyelmi bíróság, Kalácska Lajos és társai dunaradványi lakosoknak a Csekes Béla lelkész ellen fegyelmi eljárás megindítását mellőző 500—1927. sz. bírósági elnökségi végzés ellen beadott fellebbezést Komáromban, 1927. július 26 án tartott ülésében tárgyalván, a következő Ítéletet hozta: A bíróság az 500—1927. számú elnökségi végzést jóváhagyja, Kalácska Lajos, Bereczki Károly és Patkány Sándor fellebbezését elutasítja s kötelezi fellebbezőket 100 kor. bírósági költségnek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett az e. m. pénztárba leendő egyetemleges megfizetésére. Indokolás : Esperes úr, mint a bíróság elnöke, a fegyelmi eljárást és fegyelmi vizsgálatot nem rendelhette el tárgyi alap hiányában, mert az E. T. V. t.-c 34. §-a A) és B) pontjai taxatíve felsorolják a fegyelmi vétségeket, amelynek 7. pontja szerint a hamis eskütétel az állami büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény s így polgári bíróság állapítja meg a tényálladékoí. Minden jogi alapot nélkülöz fellebbezőknek hivatkozása az V. t.-c. 34. §-ának 9. pontjára, mert a tanúskodás és vádaskodás nem egymást fedő jogi fogalmak. A tanú a vádat bizonyító eszköz, de nem vádló. Esperes úr már ezen az alapon is jogosan visszautasíthatta volna Kalácska Lajos és társai vád-