A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1927. augusztus

- 124 ­szabályszerűen megalakult és a felek törvényes módon meg­idéztettek. Bejelenti, hogy hozzá aláírás nélkül Dunaradványról levél érkezett, mely a fellebbezés visszavonásáról szói. Kalácska Lajos levelezőlapot intézett az espereshez, melyben írja, hogy a fellebbezést visszavonó levelet ő és társai írták, de elfeledték aláírni. Ha nem felel meg, annak visszaküldését kérik. A bíróság egyértelemmel megállapítja, hogy a szóban lévő iratok a fellebbezés visszavonására el nem fogadhatók. Ezek után elnök elrendeli az ügy érdemleges tárgyalását. Dr. Kenessey Kálmán előadó ismerteti az ügyet. Elnök felhívja Csekes Béla lelkészt állításai és bizonyí­tékai előterjesztésére, melyek az ügyre vonatkoznak. Csekes Béla nyilatkozata után elnök a tárgyalást bere­keszti és zárt tanácskozás után nyilt ülésben kihirdeti a bíróság egyhangúlag hozott következő határozatát: A Komáromi Református Egyházmegye bírósága, mint fegyelmi bíróság, Kalácska Lajos és társai dunaradványi lakosoknak a Csekes Béla lelkész ellen fegyelmi eljárás meg­indítását mellőző 500—1927. sz. bírósági elnökségi végzés ellen beadott fellebbezést Komáromban, 1927. július 26 án tartott ülésében tárgyalván, a következő Ítéletet hozta: A bíróság az 500—1927. számú elnökségi végzést jóvá­hagyja, Kalácska Lajos, Bereczki Károly és Patkány Sándor fellebbezését elutasítja s kötelezi fellebbezőket 100 kor. bírósági költségnek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett az e. m. pénztárba leendő egyetemleges megfizetésére. Indokolás : Esperes úr, mint a bíróság elnöke, a fegyelmi eljárást és fegyelmi vizsgálatot nem rendelhette el tárgyi alap hiányában, mert az E. T. V. t.-c 34. §-a A) és B) pontjai taxatíve fel­sorolják a fegyelmi vétségeket, amelynek 7. pontja szerint a hamis eskütétel az állami büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény s így polgári bíróság állapítja meg a tényálladékoí. Minden jogi alapot nélkülöz fellebbezőknek hivatkozása az V. t.-c. 34. §-ának 9. pontjára, mert a tanúskodás és vádaskodás nem egymást fedő jogi fogalmak. A tanú a vádat bizonyító eszköz, de nem vádló. Esperes úr már ezen az alapon is jogosan visszautasíthatta volna Kalácska Lajos és társai vád-

Next

/
Oldalképek
Tartalom