A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. július

— 28 — 22.) Fizetés kiegészítő államsegélye volt 70 tanítónak 75460 kor összegben. — Korpótlék cimen államsegélye volt 4 tanítónak 1776 korösszegben. — Személyi pótléka volt 4 tanítónak, de а В iv szerint csak Mokos Kálmán van feltüntetve 600 koronával. — Háborús segélyt kapott 14 tanító illetve tanítónő 6600 kor. összegben. 23.) Női kézimunkát tanított 19 tanítónő. 24.) Rendtartás 60 p.-ban felsorolt naplókat és táblázatokat vezetett 57 tanító. — Az egyházkerületi tanterv szerint folyt a tanítás 56 iskolában. — Ezek vezetésére és előirt tanterv pontos betartására kérem a tanügyi bizottságot — utasítani a tanítókat. 25.) Az ikolaszék tagjai látogatták hónaponként a mindennapi iskolát 42, — az ismétlő iskolát pedig: 27 helyen. — Az első ízben mulasztottak megintettek 43, — sa mulasztás az elöljárósághoz beterjesztetett 36 helyen. A rendtartás 71 p szerint az iskolaszék megtette a jelentést 5 helyről a t. ü. b. elnökének -de a postán bizonyára eltévedtek, mert hozzám nem érkezett egy sem. Az iskolaszék elnöke látogatta az iskolát 44 helyen. 26.) A lefolyt tanévben sem államnak sem községnek nem adatott át iskoláink közül egy sem. 27.) Népiskoláink fentartására egyházi és alapítványi jövedelemből fordíttatott az elmúlt tanévben: 68224.94 К államsegélyből 46534 kor; — községi és egyébb alapból : 4204 kor. — A fenti számok eléggé mutatják, hogy az egyházak erejüket mefeszítve is igyekeznek a népnevelést minél tökéletesebben előmozdítani. * Bár számadataim, melyeket jelentésemben közöltem — nem teljesen egyezők — mint minden statisztika, — de általánosságban az egyházmegye tanügyi állapotáról ügy az anyagi mint a szellemi előmenetelt illetőleg hűséges képet mutatnak fel. — Mert az egyházmegye minden iskolájában kellő szorgalommal párosult tudást és előmenetelt a tanulók részéről, a jelenben működő tanítók részéről pedig szeretettől vezetett szakértelmet tapasztalt az iletékes vizsgálat. — Minden helyen hol hadbavonulása miatt kénytelen volt elhagyni őrhelyét a rendes tanító, — azokat jó igyekezettel és buzgalommal pótolta legtöbb helyen a lelkész vagy esetleg más helyettes. — így maradhatott oly megnyugtató és kellő nivón az egyházmegye minden iskolája. Ha majd a jó Isten elhozza a sok életáldozatba kerülő harc végét és ha békesség vezet minden tájakon és ha a magas konvent megtalálja az országos iskolai statistikai űrlapjainak azon egyszerűbb formáját, mely általánosan használva is könnyebben és pontosabban lesz kezelhető, akkor elérheti részek után egészben tanügyi dolgaink teljesen pontos megbízhatóságát.