A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. július
— 8 — itél t: Az ehm. bíróság mint közig, bíróság a nyitrai ref. egyház presbyteriumának 1914. évi szept. 22-én tartott gyűlésében 1. sz. a. hozott határozatának ama részéi, amelyben a presbyterium „a tanitói lakást a tanitó katonai szolgálatának tartama alatt aug. 3-tól kezöődőleg az egyházközség renöelkezése alatt állónak mondja ki", — megerősíti, — ellenben a hivatkozott határozat többi részét megse nmisiti s utasítja a nyitrai ref. egyház presbyteriumát, hogy az 1914. aug. 3-tól esedékessé vált lakbérek megállapítását a tanitói lakást azóta tényleg élvezőkre polgári peres uton kérje, s ugyanezen űton hajtassa be nemfizetés esetén a hátralékos lakbért. Egyben a bíróság a nyitrai ref. egyház presbyteriumának a tanitói dijlevél módosítására vonatkozó kérelmét éröemben való tárgyalás nélkül elutasítja. I n ö ok о к: А 39 914. és В 36/915. sz. fegyelmi ügy irataihoz csatolt vizsg. jegyzőkönyekben özv. Borza Lajosné maga eskü alatt vollotta, hogy vagyona 10030— 4000Э K. közötti összeget tesz ki, s hogy 27600 K. értékű hadikölcsönkötvényt jegyzett. Ugyanezen fegyelmi ügyben kiküldött vizsg. biztos megállapította, hogy özv. Borza Lajosné csicsói ingatlanait 1913-ban eladta mintegy 84000 K. értékben, — továbbá, hogy nevezett évi 314 K. nyugöijat élvez, — végül, hogy Borza Béla honvéöfőhadnagy a háború kitörése után évi 2400 K. fizetéssel volt ellátva. — Mindezen aöatok összevetése után a biróság özv. Borza Lajosnét olyan vagyon tulajöonosanak tartja, aki semmiképen se tekinthető e vagyon birtokában a tanitó Borza Elemér olyan családtagjának, akinek megélhetését biztosító vagyona, illetve jöveöelme ne volna; ugyanez a következtetés áll Borza Bélára is. Egyébként a biróság abban a véleményben van, hogy még méltányossági tekintetekből se hagyhatta meg a tanitó szabaö renöelkezése alatt a lakást és igy özv. Borza Lajosné élvezetében sem, mivel ugyancsak a fent emiitett vizsg. jkvből kitűnik, hogy a nyitrai ref. egyh. terhei a háború kitörése óta évi 1520 kor.-val emelkedtek, bevételei pedig az adóhátralékok ijesztő módon felszaporodása miatt túlságosan csökkentek ; minöezek folytán az adósságokkal küzöő, nyomasztó anyagi viszonyok közé került egyházközségtől egyáltalán nem várható,