A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. július

— 65 — Mivel a panaszkérelemben foglalt indokok és a kérelemhez mellékelt okmányokból kétségtelenül megállapíthatónak látszik, hogy a lelkészi és kántortanitói dijlevelek legutóbbi megállapítása alkalmával mindkét egyházi köztisztviselő javadalmának lényeges hátrányára téves megállapítások történtek, az egyházmegye közgyűlése mindkét dijlevél tételeinek revisióját elrendeli, annak foganatosítására Tuba Gáspár és Dávidházy János egyházmegyei képviselőkből álló bizottságot kiküldi azzal az utasítással, hogy a presbitérium kiküldötteivel a régebbi dijlevél minden egyes kifogásolt pontjára nézve a szükséges adatokat beszerezvén a megállapításokra vonatkozó jelentését a legközelebbi közgyűlés elé terjessze be. 24. Tárgyaltatott Borza Elemér tanitó fellebbezése a nyitrai egyházközség presbitériumának 1915. évi junius hó 13-án 10. szám alatt hozott azon határozata ellen, hogy a nevezett tanitó részére 1910. évi julius 4-én hozott presbiteriumi határozattal megállapított kántortanitói javadalmazásul megállapított 200 korona tiszteletdijat beszüntette. Az egyházmegyei közgyűlés a megfellebbezett határozat hatályon kivül helyezésével kötelezi a nyitrai egyházközséget, hogy a beszüntetett kántori javadalmazást Borza Elemér tanítónak fizesse ki. Kétségtelen ugyanis, hogy a nyitrai egyházközség 1910. év óta szabályszerű határozat alapján 200 koronát biztosított a tanitó részére a dijlevélben foglalt tanítói fizetésen kivül mint kántor tanítói javadalmazást s ezt évenkint költségvetésileg biztosította is. (Tlivel pedig az E. T. I. cz.-nek 115. §-a világosan és félreérthetetlenül kimondja, hogy a „tanítók, ének vezérek részére megállapított fizetést megcsonkítani, alább szállítani nem lehet" — a nyitrai egyházközség a már öt év óta rendszeresen kiszolgáltatott kántori javadalmazás továbbra is leendő kifizetésére kötelezendő volt. 25. Tárgyaltatott Vargha Károly jókai lelkész azon kérvénye, mely szerint az általa eddig élvezett 200 korona személyes pótlékának utólagos jóváhagyását és az 1915. évtől kezdődőleg évi 150 koronának egyházmegyei jóváhagyását kéri vonatkozó presbiteri és közgyűlési határozatok alapján. Az egyházmegyei közgyűlés a múltra nézve felvett évi 200 korona személyes pótléknak az egyház által való kiutalását jóváhagyólag tudomásul veszi,