A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

— 95 — Elrendeli ezután az elnök az ügy érdemleges tárgyalását. Mórocz Mihály előadó ismerteti az ügy állását, mely szerint a kismányai egyház Zongor Jánosra az 1911-ik évre családi és vagyoni adó czimén, 223 1. búzát, 2815 1. rozsot, 294 1. árpát, készpénzben pedig 50 К 83 fillért vetett ki. Ezen kivetést panaszos megfellebbezte a kismányai egyház presbyteriuma elé azon alapon, hogy ő összes birtokát eladta. Az egyház elöljárósága panaszost elutasította azon indokolással, hogy a birtok állami adója 1910. évben még Zongor János nevén állott s igy az adó reá jogosan vettetett ki. Zongor János ezen elutasító határozatot a f. évi julius 25-én tartott teljes bírósági ülés elé megfelebbezte. A bíróság emiitett ülésében foglalkozván az ő panaszával, végzésileg utasította őt, miszerint vagy adásvételi szerződéssel, vagy annak hiteles másolatával igazolja azt, hogy birtokát tényleg és valósággal • eladta-e? Zongor J. a felhívásnak eleget tenni óhajtván, becsatol egy „ideiglenes adás-vevési szerződés"-t, mely szerint ingatlanait Schlesinger Lajos nyitrai lakosnak eladta, ki a birtoknak 1910. november 1-én lépett haszonélvezetébe s ettől fogva viseli annak közterheit is. A bizonyító eljárás befejeztetvén, elnök a tárgyalást berekeszti és zárt tanácskozmány után, nyit ülésben kihirdeti a bíróság szótöbbséggel hozott határozatát. ítélet. A komáromi ref. egyházmegye bíróságának, mint I. fokú Közigazgatási Bíróságnak időszaki Tanácsa, a kismányai ref. egyház elöljáróságának 1911. évi június 11-én 7. sz. a. hozott határozatát helyben hagyja s Zongor Jánost kötelezi arra, hogy a kismányai ref. egyház pénztárába, az 1911. évi egyházi adója fejében 223 1. búzát, 281.5 1. rozsot, 294 1. árpát és 50 К 83 fillér készpénzt 15 nap alatt — külömbeni végrehajtás terhe mellett — fizessen be. » indokok. A kismányai ref. egyház határozatát helyben kellett hagyni azért, mivel Zongor J. ingatlanainak eladását hitelt érdemlő okmánnyal — mit tőle a bíróság kivánt — nem igazolta. Az általa beterjesztett „ideiglenes adásvevési szerződés," — ilyennek tekinthető nem levén, mivel sem hiteltelekkönyvi átiratási záradékkal, sem illeték kiszabás alá történt bemutatási bizonylattal ellátva nincs, sőt még a törvényszabta bélyeggel sincs felszerelve. Azon községi bizonyítvánnyal igazolt tény pedig, hogy az 1911. július hó 21-én még az összes állami adók Zongor János nevén voltak az adófőkönyvben vezetve, feljogosította az egyház elöljáróságát arra,