A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1909. július

— 18 — nak hiánya által el ne riasztassék. Azért mindkét lelkészi kör legcélra vezetőbbnek tartja a vallásos estélyek rendezését, az évnek azon részében, midőn az iránt a legszélesebb körben nyilvánulhat érdeklődés. Állhatna az ilyen vallásos estély tárgysorozata felolvasás, szavalat, szabadelőadás és esetleg karénekből; vallásos, hazafias és társadalmi jelleggel, sőt az egyházi élethez való vonatkozásban a politikai kérdések is. A vezetés mindenesetre legyen a lelkész és tanitó kezében, szerepkörük azonban egészíttessék ki az arra alkalmas és szívesen vállalkozó egyháztagokból. — Ott azután, ahol a talaj már jól elkészíttetett s a hivek attól nem idegenkednek: — létesíthető valamelyes szervezet, mely mint egyesület lépne be a vallásos egyesületek szövetségébe oly célból, hogy az érdekeinket képviselő, népszerű és olcsó napilap alapítása lehetővj tétessék és biztosíttassák. Értekezletünk ezen indítványokat elfogadja s kéri egyházmegyénket, hogy lelkésztársainkat ilyen irányú működésre felhívni szíveskedjék. VII. Tárgyalta a vágvidéki lelkészi kör a felekezeti iskolák államosításának ügyét, mely különböző alakban és okból gyakrabban vetődik fel gyülekezeteinkben. — Reá mutatva azon köztudomású tényre, hogy az állami és községi ' iskolákban mily szűk tér nyílik a felekezeti öntudat és egyházhoz való ragaszkodás kialakulására, a szükséges vallásos ismeretek felölelésére, — nagy súlyt helyez arra, sőt életkérdésnek nyilvánítja, hogy iskoláink egyházunknak tulajdonában és vezetése alatt maradjanak. Ez indítvány kapcsán felkéri értekezletünk a felsőbb hatóságokat, hogy felekezeti iskoláink államosítására csak a legszükségesebb és másként meg nem oldható esetekben adjon engedélyt az illető hatóságok előre kikért és megadott hozzájárulásával. VIII. Ugyanezen kör, azon sajnálatos tény kapcsán, hogy az e. m. lelkészértekezlet által kitűzött pályakérdések eredménytelenek maradtak — arra kéri az e. megyei lelkészértekezletet, hogy a kisebbik pályadíj ne értekezésszerii tételre fordittassék, hanem a gyakorlati lelkészet körében felmerülő liturgia, vagy szónoki mű díjazására.