A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. július

— 92 — helt s a tehertől szabadulni szívesen kivánő kisebb vagyonú egyháztagok között összeütközések támadnak és ha mégis a vagyonosabb fél a többségnek engedni lesz kénytelen, előreláthatólag ugy kárpótolja magát, hogy az eddig rendesen teljesíteni szokott önkéntes szolgáltatásokat megvonja az egyháztól. Ez által azután az ilyen egyházakban számottevő jövedelmi források dugulnak be s olyan fedezeti hiányok támadnak, amelyekre senki nem számított s melyeket pótolni csak további adósegélylyel lehetséges. További nehézséget képez az adósegély megnyerhetésének feltételét képező uj egyházi adókulcs behozatalánál, a termény- és munkaszolgáltatások zónák szerint tervezett értékelése is. Mert ha a lelkész és tanitó ugy találják, hogy ily számítás mellett eddigi termény- és szolgálmánybeli javadalmuk értéke kisebbedik, nem lesznek hajlandók a saját anyagi kárukkal közreműködni arra, hogy ily értékelés mellett állapittassék meg és fizettessék javadalmuk ; aminek előrelátható következése megint az lesz, hogy az államsegélyezésre utat nyitó adózást igénybe venni akaró hivek és a belhivatalnokok között súrlódások támadnak. Minden bizonynyal nemcsak a kezelést tekintve nehéz, de mert anyagi érdeket érint, kényes természetű is az uj egyházi adózás kérdésének megoldása; sok tapintatosságot és bizonyos fokú önzetlenséget feltételez. És ha már a III. t.-cz életbeléptetése ily nehézségekkel jár, még súlyosabb feladatot képez az orsz. lelkészi nyugdíj és gyámintézet életbeléptetése és életben fenntartása. Tudjuk már, hogy e törvény végrehajtása tetemes, sőt az első 5 évben szinte elviselhetetlenül súlyos terhet ró az intézet azon kötelezett tagjaira, kik 20—30 év óta működnek a lelkészi pályán, az 54—64. életkorban levő lelkészekre. Országszerte — mondhatni — általános meglepetéssel, sőt megdöbbenéssel találkozott e törvény s a vele való elégedetlenség már szinte mozgalomba készül kitörni amiatt a bizonytalanság miatt, hogy teljesen megnyugtató módon senki sem tudja vagy meri megmondani, mekkora teherrel fog hát tulajdonképen nehezedni a tagokra a belépési és évi járandóság ; másrészről ezek rendkívüli összegéről a legellentétesebb számításokkal találkozunk a sajtóban és lelkészi körökben.