A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1906. július

14 érvényteleneknek nyilvánitja. Ugyanis a jelenleg érvényben levő, egyházhatóságilag megerősített 1898-iki gyámoldai alapszabályok 3—6. §-ai részletesen felsorolják, hogy az egyházmegyei lelkészi özvegy-árva gyámoldánknak kik a kötelezett és kik lehetnek vagy maradhatnak tagjai. Ezek között sehol se fordulnak elő az országos fegyintézeti és katonai lelkészek, kiknek özvegyeik és árváik amúgy is állami ellátásban részesülnek. 13. Felolvastatott az egyházmegyei lelkészértekezlet jegyzökönyve, amint következik : Jegyzőkönyv. Felvétetett Komáromban, 1905. évi julius lió 2-án tartott egyházmegyei lelkészértekezleti ülésen. Jelen voltak: Veress Ede esperes elnöklete alatt a lelkészek közül sokan. 1. Elnök szívélyes szavakban üdvözölvén az értekezlet tagjait, a gyűlést megnyitja. 2. Mindenekelőtt az egyes lelkészi körök értekezletén hozott s ide beterjesztett indítványok tárgyaltattak és azokat és az azokra hozott egyházmegyei lelkészértekezleti véleményt a következőkben terjeszti az ülés egyházmegyénk és annak utján felsőbb hatóságaink ügykörébe. I. A mátyusvidéki lelkészi kör tárgyalta az 1905. évi szeptember 29-én tartott ker. gyűlés 91. pontjában foglalt azon határozatát, amelyben felhívja a ker. gyűlés az egyes egyházakat, hogy autonom jogkörükben tegyék meg a szükséges lépéseket arra nézve, hogy lelkészi és tanítói dijleveleken elkötelezett természetbeli járulékok — föld, gabona és faj áruiékon kivül — pénzértékre átszámittassanak s eljárásuk eredményéről, az egyházmegyék utján, az 1907. évi kerületi gyűlésre jelentést tegyenek. Az értekezlet szükségesnek tartja a lelkészi és tanítói dijleveleknek pénzértékre való átszámítását, de mivel a kerületnek e tárgyban hozott határozata oly szűkszavú s oly homályos, hogy abból meg nem érthető, hogy mi czélból kívánja a kerület a dijlevelek