A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1904. július

— 29 — fohász, beszéd, ima, uri ima, áldás a háznál ; ének, siribeszéd a sirnál. A háznál a beszéd és ima -— ha a fél nem óhajtja ­elmaradhat, de az uri ima feltét­lenül elmondandó. tétel előtt ima; behantolás után ál­dás. Gyászistenitisztelet oly alak­ban, mint az ünnepi istenitisztelet. Ritka, kivételes alkalommal, mi­dőn az egyetemes egyház iránt valaki magát kiválóan érdemesí­tette, a templomban gyászbeszéd tartható. 8. Esketés. Elöfohász, heszéd, ima — szabadon —, eskü, áldás megállapított szöveg szerint. 8. Esketés. A szertartás előtt és után szokásos éneklést — te­kintettel a tekintendőkre — köte­lezővé tenni nem óhajtja. Rendje: Elöfohász, beszéd, eskü, ima, áldás. A felhozottak alapján egyhm. értekezletünk az egységesí­tést kellő és jól megfontolt körültekintéssel szükségesnek tartja. Határozott keretet nem állapit meg, hanem az egyet, konvent által kiküldött bizottsághoz leendő felterjesztés végett az egy­házmegyénk területén szokásos szertartási cselekmények mód­jának megismerhetése és a készítendő liturgiakereténél felhasz­nálandó anyagul az alsó-csallóközi és mátyusvidéki értekezlet véleményét felterjeszti. Általában elvül kimondani kéri érte­kezletünk az egyhm. közgyűlés által, hogy az egységesítésnél csak a külső keret és a mátyusvidéki lelkészi értekezlet által megjelölt részek állapíttassanak meg, de az ima és beszéd tekin­tetében a liturgusnak szabadság adassék. Kéri egyben értekez­letünk kimondani az egyházkelés kötelezővé tételét, mint liturgiái szertartást, a temetéseknél a lelkészi funkcziót •— és az ízléstelen, hiúságot tápláló búcsúztatók eltörlését. III. A próba énekeskönyvre vonatkozólag valamennyi lelkész­értekezlet kifejezést ad abbeli véleményének, hogy bár a próba énekeskönyv szakavatott férfiak fáradságos munkája, elismerésre méltó alkotása, de másrészt e munka általában befejezettnek és sike­rültnek nem mondható. Legfőbb hibája a minden áron való ujitási törekvés, annyira, hogy ez a törekvés igen sok esetben nemcsak hogy kivetkőzteti a régit eredeti bibliai köntöséből ; lecsiszolja annak értékes zománczát, hanem igen sok esetben a régit sem pótolja, az énekeket össze-vissza hányja, dallamaikat felcseréli, ami a keze­lést — különösen a most élö nemzedékre — megnehezíti. Számos

Next

/
Oldalképek
Tartalom