A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. február, 1903. június

— 94 — az oktatás megkezdéséről az iskola igazgatója öt nem értesítette, mert a tanév megkezdése minden községben a törvény rendelkezése szerint alkalmas módon a nagy közönségnek tudomására adatik, tehát vádlottnak is módja volt arról tudomást szerezni. Köteles lett volna a beiratások lezárása után, minden külön fell)ivás nélkül az iskolában megjelenni, a növendékek számáról biztos adatokat szerezni, haladék nélkül érintkezésbe lépni az egyház elnökségével, tankönyvek mikénti beszerzésére, a szegény gyermekek tankönyvekkel ellátására vonatkozólag megállapodásra jutni. Enyhítő körülményül vétetik, hogy vádlottat az egyházhatóság az 1899. évtől kezdve ily súlyos mulasztással nem vádolja. A vád 3. pontja alól fel kellett vádlottat menteni, bár védekezése, hogy az 1899. év szeptember 9-én megtartott hitoktatói értekezleten, bizonyára más elfoglaltatása miatt nem jelenhetett meg, elfogadható nem lenne, de a biróság ugy véli, hogy az értekezlet egyszeri elmulasztása fegyelmi vétséget nem képez. A vád 4. pontjára nézve, bár beigazoltatott, hogy 1902. évben az esperesi egyház- és iskolalátogatáskor esperes a vádlott által teljesített hitoktatás eredményét kielégítőnek nem találta; de mert az egyházmegye szakközege, a tanügyi bizottság ugyanazon évben a vádlott tanítási eredményét elégségesnek minősítette, — miként ezt az 1902. évi egyházmegyei jegyzőkönyv 11. sz. 15. pontja is igazolja, — vádlottat a vád terhe alól föl kellett menteni. Végül föl kellett menteni a vád 5. pontja alól is a vádlottat, mivel elfogadható módon igazolta, miszerint 1903. évi május 14-én megtartott esperesi egyházés iskola-vizsgálaton nem engedetlenségböl, hanem betegség miatt nem jelent meg, habár ugyanazon napon estefelé kávéházban időzött is. Noha a vádlott büntetlen előéletű, de mert az általa elkövetett s beigazolt mulasztások a komáromi egyház vallásos-erkölcsi életére, a növendékek vallásos nevelésére felettébb kártékonyán hatnak, indokolva van a negyedik fokú fegyelmi büntetés alkalmazása. S mivel a vádlott vétkesnek találtatott s büntetéssel sújtatott, a felmerült költségekben marasztalni kellett. A panaszló egyház képviselői az Ítéletben megnyugodtak, ellenben a vádlott ellene föllebbezést jelentett be.