A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1900. július

— 14 — tanítók legnagyobb részének elég, míg a kevésbbé hivatottak vagy szorgalmasaknak 9 hó is kevés ; mindezekre való tekintettel a bizottság indítványozza az ide vonatkozó rendelkezésnek ilyen módositását: »Az egyházkerület elrendeli, hogy a szorgalmi időszak a kebelbeli iskoláknál mindenütt legalább 8 hónapig tartson ; oly helyeken azonban, hol a viszonyok megengedik, fokozatosan törekedni kell arra, hogy az lehetőleg 9 hónapra kiterjesztessék.« 6. A 15. b) pont rendelkezéseiből kiszámítható, hogy az ism. iskolások szorgalmi időszaka az előbbi ponttal ellentétben már nem is 9, hanem 10 hónapra van szabva. A szorgalmi időszak minimumát a bizottság az ismétlő-iskolákban is 8 hónapban javasolja megállapittatni. 7. A rendtartás 40. pontjában az egyházi törvény 433. §-nak egyszerű alkalmazását a tanitó-özvegy és árvák végkielégítésére nézve, miszerint azok félévig, esetleg egész tanévre élvezik a lakás és fizetés egy részét: A bizottság igen bizonytalan s esetleg semmit sem nyújtó javadalmazásnak tartja, mert a helyettes tartás a 400 frtos tanítói fizetést egészen is felemésztheti, óhajtana tehát határozottabb kegydijat biztosítani, például hogy a tanitó halála után az özvegyet ós árvákat a félévre, esetleg a tanév végéig esedékes fizetésnek lakáson és kerten kivül felerésze illesse, tartoznak azonban a helyettesnek lakásul egy szobát átengedni ; amennyiben pedig a tanítói fizetés felerésze a helyettes tartás költségeit nem fedezné, azt a iskolafentartó egyházközség pótolja. 8. A rendtartás 45. pontja alá az egyházi törvény 438. §. foglaltatott »a tanítók nyugdíjazásáról, özvegyeik és árváik gyámolitásáról az orsz. törvény értelmében kötelesek az iskolafeutartók gondoskodni.« Kívánatos volna, hogy a rendtartás megmagyarázza ezen általánosságban szóló törvényczikk jelentését, mely nem lehet más, mint az, hogy az iskolafentartók kötelesek az országos tanitói és nyugdij-járulék beszolgáltatásá-