A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. július

— 76 — közgyűlés 1896. évi aug. 12-iki 19. sz. határozatánál alapul szolgált küldöttségi vizsgálat költségei fejében 8 frt 50 krt fizetett volna, úgy ennek fele részét vagyis 4 frt 25 krt fenti hátralékos tartozásába magának beszámíthatja. Indokok: Az egyházi törvény egyházi adóztatás tekintetében az ugyanazon egyházközség kötelékébe tartozó és szomszédos polgári községekben lakó egyháztagok között külömböztetést nem tesz. Megengendi ugyan, (12. §.) hogy az anya-, társ-, leány- és fiókegyházak között a közigazgatási viszonyok és az ezek alapján keletkezhető' különleges jogok és kötelezettségek egyesség utján vagy ennek nem sikerülése esetén felsőbb egyházhatósági birósági határozattal megállapittassanak : panaszló azonban nem bizonyította, sőt még csak nem is állította, hogy a hodosi ref. egyház külömböző helyeken lakozó hivei közöttt ily irányú egyesség, megállapodás vagy gyakorlat valamikor létre jött volna. A bíróság tehát abból a puszta körülményből, hogy panaszló D.-Szerdahelyen tartja állandó lakását, a Hodosban lakó és birtokos egyháztagokkal szemben a teherviselés könnyebbségének előnyét törvényszerű következménykép, panaszló javára nem vonhatta le. Nem vehette figyelembe a bíróság pimaszlónak azt a kívánságát sem, hogy t. i. a D.-Szerdahelyen lakó egyháztagok egyházi adója, az állami adótartozás 15, vagy általában valamely meghatározott mennyiségű százalékában szabassék meg, mert a hodosi ref. egyházközség az egyházi adó kivetésének kulcsrendjét az egyháztagoknak az egyh. törv. 246. és 247. §§. által rendelt módon, azok vagyoni vagy kereseti viszonyaira tekintettel, fizetési osztályokba sorozás mellett, saját önkormányzati hatáskörében annak idején megállapította s a megállapított kivetési kulcsrendet, melyet az egyházi elöljáróság az egyházközség minden fizető tagja, tehát panaszló ellenében is alkalmaz, az egyházmegye közgyűlése még 1895. évi jul. 10-én 26. sz. a. kelt határozatával jóváhagyta s ugyanazon évtől kezdődőleg érvényre is emelte. Es hogy az osztálybasorozás rendszere divott a hodosi egyházközségben már ezt megelőzőleg is, ez a körülmény kitetszik a jóváhagyó határozatból, mely az addigi VI. osztályú rendszer helyébe XIV. osztályú rendszert juttat érvényre,