A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. július
— 74 — családi adó czimén évenkint 1 frt 50 kr. Mivel Steiger Gyula urnák egyházi adója az állami adó alapján számítva az 50, illetve 25 frtot meghaladta volna : vele szemben mindhárom évben a maximális egyházi adó és a külön családi adó alkalmaztatott. Ez alapon lett kimutatva ellenében a 104 frt 50 kr egyházi adóhátralék. Az egyházi adólajstromokból vett és a lelkész által hitelesített kivonatokból az a tényállás kitűnik ugyan, hogy Steiger Gyula úr ellenében az egyházi adó nem cumulative és visszamenőleg, miként ő folyamodásában állítja, hanem minden évben külön lett kivetve, de az egyházi elöljáróság nem képes okmányszerüleg beigazolni azt, hogy ezen kivetésekről Steiger Gyula urat évről-évre szabályszerűen értesítette volna, ugyanazért Steiger Gyula úr adókivetés ellen felszólamló folyamodásának helyet kellett adni. A biróság Steiger Gyula urnák a csúzi egyház javára megadóztatását az e. t. 247. §. a) pontja értelmében nem tartja jogosultnak, miután nevezett folyamodó Fürön vagy Csúzon illetékességgel nem bir, de b) pontja értelmében sem látja indokoltnak, mivel ha Steiger Gy. úr Fűr községében való nyári tartózkodását rendes lakástartásnak minősíthetné is, егем lakást nem Csúzon, az anyaegyház polgári községében, hanem a csúzi anyaegyházhoz csatolt fűri fiókegyház polgári községében, Fürön tartja ; ugyanazért az adókulcs szerint reá kivetett egyházi adónak egész vagy fele részben való viselése alól az 1895—1897. évekről fölmenti ; ellenben felszólamlónak megadóztatását az egyházi törvény 247. §. utolsó bekezdése értelmében, vagyis a jogerős csúzi egyházi adókulcs szerint az anyaegyház rendes tagjaira eső legnagyobb kivetési összeg 25°/o" a arányában itéli igazságosnak, mely 25°/o~ o s arányban reá eső egyházi adó fizetésére az 1895 — 1897. évekre visszamenőleg Steiger Gyula urat kötelezi is. Kötelezi annyival is inkább, mert az egyházi törvény 247. §-ának utolsó bekezdése nem a felekezeti iskola czéljaira kivetett iskolai adóról szól, miként azt a fölebbező állítja, hanem azt mondja, hogy «ingatlan birtoka után egyházi adó fizetésére kötelezhető, ha az egyház felekezeti iskolát tart fent», már pedig a csúzi ev. ref. egyház ilyen népiskolát az egyházmegyei biróság közvetlen tudomása szerint fenttart és igy Steiger Gyula úr iskolai adó helyett egyházi adóval helyesen rovatik meg.
