A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. július

— 72 — az igy fenmaradó hiány fedezetét Csúz községben az egyházi tagok által fizetett őszes állami adó vétetvén alapul, kiszámítandó százalékban vettetik ki ; a csúri egyház jelenlegi ingatlan vagyona, mely eddig a két egyházi tisztviselő díjazására fordíttatott a lakás és beltelek kivételével, ezentúl az egyház kezelése alatt marad s az egyház által bérbeadás utján kiadások fedezésére fordittatik.» Ezek az egyházi adózást rendező s a jövedelmi forrásokat részletesen megnevező szabályrendeletet az egyházmegyei hatóság, 1895. évi julius 10-én tartott ülésében 28. jkvi sz. alatt jóváhagyta és megerősítette. Ezen az alapon azután az anyaegyházzá lett csúzi egyház lelkészének úgy a lelkészi, mint a tanitói kötelességek teljesítéséért csupán készpénzfizetést állapított meg, még pedig 600 frtot a lelkészi és 300 frtot a tanitói szolgálatokért. Ezen dijlevél azután úgy az egyházmegyén, mint az egyházkerületen elfogadtatott s megerősíttetett anélkül, hogy úgy az egyik, mint a másik egyházhatóság, a temető haszonélvezetére vonatkozólag a lelkész javára valami észrevételt tett, vagy valami jogot biztosított volna, nyilván azért, mert a tisztán készpénzben meghatározott fizetés mellett nem találta sem jogosultnak, sem indokoltnak, még a József császári rendeletre hivatkozás mellett is, a temető haszonélvezeti jogát a a lelkésztanitó részére biztosítani, annyival is inkább, hogy voltak a vannak egyházak, még pedig régi eredetűek, hol a lelkészek nem voltak s nincsenek a temető haszonélvezetében meghagyva. Ha ennekelőtte a volt praeoráns, vagy a perbetei egyház lelkésze haszonélvezői voltak is a temetőnek, a csúzi egyház által 1894. év julius 29-én tartott egyházi közgyűlésen elfogadott s fentebb ismertetett megállapodások ellenében nem is volt a presbytérium illetékes a temető haszonélvezetére nézve kérdést támasztani s annál kevésbbé volt jogosult azt, habár szavazattöbbséggel, a lelkésznek odaajánlani. A csúzi anyaegyház egészen újonnan alakult egyház s mint ilyenre, nem vonatkozhatnak a régebbi egyházakban fennálló szokások, mert itt világosan és határozottan ki van mondva az, hogy a 600, illetve a tanitói fizetéssel együtt 900 frton felül csak a lakást és beltelket kapja a lelkésztanitó. A csúzi egyház még az iskolaköteles gyermekek által fizetett tandijakat is az egyház jövedelmi forrásai közé sorozta, holott köztudomású tény, hogy más egyházak által fen tartott iskolák tanitói