A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1896. június

- 9 ­terjesztve egy kisérő levél kapcsán azon kéréssel, hogy e két utób­bit az egyházmegye terjeszsze fel illetékes helyeikre. Tekintettel azon körülményre, miszerint ezen segélyek, ha megadatnának is a jelen év szeptember l-re folyósítva nem lenné­nek, kimondatott, kogy az ezen év második felére eső egyházi adók s önkéntes járadékok szeptember l-ig az egyházközség pénztárába befizettessenek, hogy az imaház bérösszegének s a lelkész járulé­kának fizetésében fennakadás ne történjék. A mennyiben pedig ezen összegek a jelzett czélokra elegendők nem lennének, Dr. Ádám Endre ur felajánlotta, hogy a szükséges összeget a sajátjából elő­legezni fogja. Megbizatott egyúttal a presbyterium azzal is, hogy egy imaháznak alkalmas bérhelyiségről gondoskodjék, melynek át­alakítási költségei a már letett 415 frt alapítványból fedezendőkül lettek kimondva. Azon nagyfontosságú kérdésre, miszerint egy templomhelyül s papi lakásul alkalmas ingatlan szereztessék s azon templom és papi lak épittessék s mindezekhez szükséges összeg honnan teremtessék elő. a közgyűlés akképen határozott, hogy a közalapból 10,000 frt építkezési tőke-kamatsegélyt kér illetőleg az ezen összegnek 5 °/ 0 kamatait, vagyis 500 frtot s kötelezi magát az egyházközség, hogy az ezen tőke reintegrálására szükséges 1 1/ 2 °/ 0-ot 32 éven át fizetni fogja s ebből az összegből történnék az ingatlanszerzés és épités. Mindezek alapján kéri a presbyterium az egyházmegyei köz­gyűlést, hogy a megalakulást helybenhagyni, hozzájuk egy hitoktató segédlelkészt f. évi szeptember l-re rendelni s kérvényeit az ille­tékes helyekre meleg ajánlattal fölterjeszteni szíveskedjék. Az egyh. megyei közgyűlés csak örömmel üdvözöl­heti s elismerésének adhat kifejezést azon vallásos buz­góságszülte lelkesültség, az egyházhoz való ragaszkodás oly fényes tanujelei felett, a minőt a nyitrai hitrokonok összesége s különösen egyesek, köztük dr. Ádám Endre és Thaly István urak felmutatnak. Hazafiúi szempontból kiválóan fontos dolog az, hogy az igét zengzetes hazai nyelvünkön s éppen a honfoglalás 1000-dik évében ala­pított egyház lelkésze hirdesse Nyitrán az idegen ajkú város népe között. Egyházi szempontból is felette kívána­tos, hogy az ev. reform, felnőttek hittudata egy önálló

Next

/
Oldalképek
Tartalom