A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1888. augusztus

tái igazolják, akként lett a kérdés barátságos uton elintézve, hogy miután Nagy Mihály lelkész ur a kérdéses földek jövedelme tziII,én hosszas időn át csak 81 frtot kapott évenként, azért az egyház ezen 80 frt kárpótlása fejében 100 frtot igért és adott, tehát a közönséges jövedelmet megjavította, azt minden eshetőség ellen biztosította. » Az egyház ezen ajánlatát hold. Nagy Mihály lelkész ur elfogadta, ebbe bele nyugodott s a földek haszonbére czimén évről-évre, minden ellentmondás nélkül felvette a 100 frtot, igy az egyházkerületi gyűlésen, ha felemiitette is ezen panaszát, az komolyan figj^elembe nem vehető; először azért, mivel az egyházközség és lelkész közötti kérdések első sorban leendő elbírálására nem az egyházkerület, hanem az egyházmegye az első forum; továbbá mivel az egyházon kellett volna évről-évre követelni azt, amit az örökösök most tesznek kereset tárgyává; azonban ezt sohasem tette, a nyugtákban sem tartotta fen a többlet iránti követelhetési jogát, arról önként lemondott, igy örökösei sem bírhatnak több joggal, mint atyjuk birt. Az egyházkerület, daczára a békés kiegyenlítésnek, a kérdést folyton, évről-évre nyilván tartotta, pedig erre szükség nem volt, igazolja az 1875. évi májusi Sz.-Fehérvárott tartott közgyűlési jegyzőkönyv 216. számú határozata, melyben sajnálkozását fejezi ki a felett, hogy a vitás kérdés máig sincs kiegyenlítve; ujabbi határidőül ugyanaz évi Szt.-Mihály napját tűzte ki s egyúttal a segédgondnok ur Madarassy Mór urat is megbízta, de hogy mire? megint körülírva nincs. Az 1876. évi június hóban ugyan Sz.-Fehérvárott tartott egyházkerületi gyűlés 141 számú határozata szerint Madarassy Mór segédgondnok. ur és Vályi Lajos esperes ur a kérdéses ügy elintézésére ujolag megbízattak és az egyház kötelezettségének teljesítésére zárhatárnapul aug. 2-a tüzetett ki. Ezen határozat nem felel meg a valóságnak, mert az egyház még egyszer sem marasztaltatott cl: érdemleges tárgyalás és vizsgálat tárgyává nem tétetett a kérdés. Az 1877. évi május 27. és jun. 2-ik napján Komáromban tartott kerületi közgyűlés 199 számú határozata is arról ta-