A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1888. május

nem kétlem, — egyenkint örömmel tölte el egyházmegyénk minden tagjának kebelét. De minthogy О Felségének e leg­magasabb kitüntetése e. megyénkre fényt és dicsősséget áraszt; minthogy О méltóságának öröme e. megyei testüle­tünknek is öröme, az ő dicsőssége testületünknek is dicsőssége s minthogy végre az apóst, király, szeretve tisztelt gondno­kunkat e kitüntetéssel nem csupán a polgári, törvénykezési és irodalmi téren tett hosszú és közhasznú szolgálatáért, — hanem akarom hinni, — egyúttal az egyház érdekében ta­núsított nemes ós maradandó érdemeiért is jutalmazza: helyén látom ez örvendetes tényt e közgyűlés szine előtt is jelezni s midőn ezt teszem, ugy vagyok meggyőződve, hogy az egész e. megyei gyűlés érzelmeinek adok kifejezést, midőn e legma­gasabb kitüntetés feletti örömömet s azon buzgó óhajomat nyilvánítom, hogy az О Felsége által már 1 több kitüntetésben is részesített szeretve tisztelt Gondnokát megyénknek, egyhá­zunk — különösen egyház megyénk — boldogitására az Isten igen sokáig éltesse. Esperes ur üdvözlő szavaira e. m. gondnok ur követke­zően válaszolt. „Szivem mélyéből köszönöm Főtisztelendőséged szíves meg­emlékezését. Ebben a megemlékezésben, melyet az eszmék és érzelmek pazar gazdagságú szavai ékesítenek e. megyénk nagy érdemű s köztiszteletben álló vezére nyilatkozott, ki hi­vatalos érintkezésénél fogva legjobban ismerheti hivei érzel­meit. Ugyanazért, a mit Főtisztelendőséged hozzám intézett szives üdvözletében nyilvánított, úgy tekintem, mint a vezér­lete alatt álló e. megye közönségének előttem örökké drága» nagybecsű szeretetét. Urunk királyunk Ö Felsége, hosszú hivataloskodásom után nyert nyugalmamban is kegyes volt parancsával felkeresni» hogy mint a magyar országgyűlés főrendi házának élethosz­sziglani tagja, végső munkásságommal is a közügyek szolgá­latába álljak. E legmagasabb kitüntetés, melyet még csak remélnem is tiltotta érdemeim szerény voltának tudata, arra lelkesít en­gem, hogy a hazának s királyomnak szentelendő munkásság

Next

/
Oldalképek
Tartalom