A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. július

Jegyzőkönyv

82 104. Tárgyaltatott Szekeres Sándor losonci textilnagykereskedőnek beadványa, amelyben a losonci presbytérium junius hó 24-én hozott határozata ellen keres orvoslást. Nevezetesen Szekeres Sándor beadvánnyal fordult a losonci egyházhoz és kérte, hogy a 100-1943. sz. M. E. rendelet alapján az egyház mondja fel a tulajdonát képező és Breiner Jenő használatában levő üzlethelyiséget és adja ki neki. A presbitérium fent hivatkozott határozatában hét szavazattal hat ellenében elutasította Szekeres Sándor kérését azzal az indokolással, hogy Breiner Jenő 22 éve bérli azt a helyiséget, ezidő alatt mindenkor pontosan eleget tett kötelezettségének s ezért nem óhajtja tőle elvenni az üzlethelyiséget. Szekeres Sándor a losonci presbytérium ezen határozatát megfellebbezte az egyházmegyei közgyűléshez. Felebbezésében tiszteletreméltó egyéni érdekekre hivatkozik, melyekkel szembeállítja Breiner Jenő meggyőződéses orthodox zsidó mivoltát, aki nem zsidó családját is a zsidó vallásra téri tette át s ezek alapján kéri az egyházmegyei közgyűlést, hogy kérésének helyt adva a Breiner-féle bérleményt az б rendelkezésére bocsássa. Az egyházmegyei közgyűlés megállapítja, hogy a losonci egyház tulajdonát képező ingatlanok hasznosítása a losonci presbytérium joga és kötelessége (1. tc. 74. §. m. pontja), ebben a ténykedésében az egyházmegyei közgyűlés a losonci egyházat nem kívánja befolyásolni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a losonci egyház presbytériumának hasonló ténykedéseinél figyelemmel kell lenni az egyh. I. tc. 74. §-ának g. pontjában foglalt kötelességére és ha azon múlik a kérdés megoldása, hogy Breiner Jenő és Szekeres Sándor között kell választani, akkor egy református egyháztag szociális és gazdasági jólétét előbbrevalónak kell tartani egy orthodox zsidó érdekénél. Fájdalommal állapítja meg azonban az egyházmegyei közgyűlés, hogy sem a losonci egyháznak, sem a közgyűlésnek nincsen hatásköre atekintetben, hogy a bérlemény kinek használatában marad, vagy kinek használatába kerül, mert a hivatkozott 100-1943 sz. M, E. rendelet 7. §-a értelmében ez a jelen esetben a losonci polgármester hatáskörébe tartozik és a losonci egyház nem tehet mást,