A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

27 a kérdésre semmit sem egy egyház sem, mintsem mellékvágányra tévedjen. Egy munka támogatásához ugyanis nem szükséges minden évben uj határozatot, vagy határozatokat hozni. Az a lényeges, hogy a munka legyen meg, nem pedig az, hogy ujabb és ujabb határozatok. Egyházi énekkart hat gyülekezet jelentett. (Balassagyarmat vegyeskar, Diósjenő férfikar, Ipolypásztó férfikar, Nagymaros nőikar, Perőcsény férfikar, Szokolya férfikar.) Egyéb egyesületi életről jelentett Balassagyarmat, ahol van alapszabállyal biró nőegylet, középiskolai cserkészcsapat, melyet a Magyar Cserkészszövetség 465. számú ZEKE KÁLMÁN néven igazolt. Losonc 80 tagból álló nőegyletet jelent. Salgótarjánban Lorántffy Zsuzsanna nőegylet van, amely mind erkölcsi, mind anyagi téren igen szép eredményt ért el Tarnay Kálmáriné elnöklete alatt. Szektákról 3 egyház tesz említést. (Nógrádverőce, Rétság, Szokolya). Nógrádverőcén 1, Rétságon 1-2 (ez egyébként újság, mert eddig Rétságon nem tudtak róla), Szokolyán 35, (ez is újság, mert eddig mindig azt jelentették, hogy a baptisták fogynak.) Egyébként ezek az adatok nem adnak vigasztalan képet az egyházmegye állásáról a szekták tekintetében. Vili. Számadatok. 1. A gyülekezetek lélekszáma — — — 9932 2. Hányan éltek Urvacsorával egy alkalommal — 2357 3. Mennyi volt az évi perselypénz — — — 3618 71 P 4. Hányan tértek át hozzánk — — — 22 5. Hányan tértek ki tőlünk — — — 13 6. Hány tiszta házasság köttetett — — — 33 7. Hány vegyesházasság köttetett — — — 54 8. Hány reverzális köttetett javunkra — — 25 9. Hány reverzális köttetett kárunkra — — 14 Nagytiszteletü Egyházmegyei Közgyűlés! Itt most be is fejezhetném jelentésemet, mint ahogyan ezt tennem kellene. Nem tehetem azonban, mielőtt vissza nem tekintek arra a 12 esztendőre, amely alatt az egyházmegyének beimissziói ügyét szolgálnom kötelességem volt, mint missziói előadónak és mint ifjúsági megbízottnak. Ez az idő szakadatlan küzdelmek, tervezések, fáradtságok, de a gyümölcsszedés ideje is volt. Nem tagadom, hogy keményen hadakoztam itt Isten dicsőségéért. Nem a magam nagyobb uraságáért. Ezért talán helyesebben tettem volna, ha mindenkinek igazat adok és minden mulasztás felett egy ügyes társadalmi szólam kíséretében szemet hunyok. Nem embereknek tetszését kívántam elnyerni, éppen ezért kaptam emberektől sebet eleget. Méltót-e, vagy méltatlant, ma már nem kutatom. Csak, amikor visszanézek a 12 év előtti egyházmegyére s látom a mait, Isten iránti hálával kell elmondanom, hogy előrehaladtunk, növekedtünk. Ezért a növekedésért hadakoztam, adtam és kaptam sebeket. Áldott legyen az Isten, aki a növekedést adta és ehhez az én életemet, munkámat és erőmet felhasználta. Tel-